Lenyűgöző fotósorozat: búzatábla Manhattan szívében, a Szépművészeti kiállításon.
Mintha a búzatáblából nőnének ki a New York-i felhőkarcolók vagy a Szabadság-szobor. Dénes Ágnes fotói a budapesti Szépművészeti Múzeum kiállításán.
A Szépművészeti Múzeum lenyűgöző fotósorozatot mutat be, amelyben Dénes Ágnes 1982-ben, önkéntesek közreműködésével, New York felhőkarcolói között varázsolt búzamezőt. A művész már több mint négy évtizede figyelmeztet a klímaváltozást okozó környezeti terhelés veszélyeire. A búza termésének hátterében hol a magasan tornyosuló felhőkarcolók, hol pedig a híres Szabadság-szobor állt, és a fotók egy éven keresztül készültek, egészen a vetéstől az aratásig.
A legkiemelkedőbb ökológiai kezdeményezés, s valószínűleg a legismertebb is, az 1982-ben megvalósult Búzamező projekt volt. Ez a figyelemre méltó vállalkozás Manhattan szívében, a pénzügyi központ szomszédságában zajlott le. Az önkéntesek lelkesen nekiláttak megtisztítani egy elhagyott területet, amely korábban törmeléklerakóként funkcionált, majd ezt követően búzát vetettek el rajta. Az üzletemberek, akik a környező felhőkarcolókban dolgoztak, rendszeresen figyelemmel kísérhették a búza növekedését, ami különleges kapcsolatot teremtett a városi élet és a természet között.
Dénes Ágnes 1931-ben jött világra Budapest szívében. Családja a vészkorszak borzalmai elől menekült el, és az 1940-es években Svédországba, majd később New Yorkba találta meg új otthonát. Ökológiai projektjeit sosem egyedül valósította meg; mindig elkötelezett önkéntesek segítették munkáját, akik osztoztak a környezetvédelem iránti szenvedélyében.
A fotósorozaton, amelyet egyébként néhány felvétel kivételével Dénes Ágnes készített, látjuk egyrészt azt a folyamatot, ahogyan a búzamező kialakul és növekszik, sőt igazából a terület állapotát is látjuk, a szemétlerakó terület hogyan tisztul meg, és hogyan válik egy része búzamezővé, és aztán szépen látjuk itt a búza növekedésének a folyamatát.
A környező táj szépsége lenyűgöző, ahogy a Szabadság-szobor büszkén áll, míg a Hudson-folyón egy hajó halad el. Ez a látvány éles kontrasztban áll a pénzügyi negyed modern felhőkarcolóival, amelyeket körülvesz a város zaja. Különösen figyelemre méltó, amikor egy kombájn tűnik fel az aratás során, mintha a vidéki Amerika egy kis szelete hirtelen a metropolisz szívébe lépne. A képkockákon többször megjelenik a World Trade Center ikertornyai, emlékeztetve minket a város múltjára és az álmok megvalósításának helyszínére.
Nyilván ennek a projektnek egy hozzáadott jelentésrétegét jelenti az, hogy ezek az ikertornyok most már nem állnak, és egyébként ezek tulajdonképpen erősítik ezt a kritikai intő jellegét a projektnek, amelyet Dénes Ágnes azóta is hangsúlyoz. Egyébként azt az érdekes anekdotát is lehet olvasni, hogy amikor learatták a búzamezőt, akkor annyira a helyiek szívéhez nőtt, hogy volt, aki sírt, annyira sajnálta, hogy a búzamező, ami annyi héten keresztül része volt az életének, az egyszer csak eltűnik.
A búza betakarítása megtörtént, a termést pedig olyan fejlődő országokba irányították, ahol élelmezési nehézségekkel küzdenek, hogy magként szolgáljon.
A zászló, amelynek feliratán Dénes Ágnes figyelmeztet: "A jövő törékeny, bánj vele óvatosan!", valóban ikonikus. Lobogott Velencében, megjelent a londoni Tate Britain homlokzatán, és most a budapesti Szépművészeti Múzeum bejárata fölött hirdeti üzenetét. Ez a szimbólum nem csupán a művészet erejét tükrözi, hanem a jövő iránti felelősségünkre is felhívja a figyelmet.
