Az Európai Unió számtalan műholdat indít az űrbe, ezzel is gazdagítva a világűr technológiai palettáját.

Az Európai Unió célja, hogy 2030-ra körülbelül 290 műholdat állítson hadrendbe, amelyeket a katonai, kibervédelmi és lakossági szükségletek kiszolgálására terveznek.
Az 1998-as Kopernikusz és a 2011-es Galileo űrprogramok nyomdokain az Európai Unió most egy új, ambiciózus kezdeményezést indít Iris² néven. E program keretében 290 műholdat kívánnak 2030-ig pályára állítani és működésbe hozni. Az Iris² elsődleges célkitűzései közé tartozik a katonai felderítési feladatok ellátása, a válságkezelés (különösen humanitárius segítségnyújtás terén), a bűnüldözés támogatása, valamint a kibervédelem erősítése. Ezzel a projekt nemcsak a technológiai fejlődést szolgálja, hanem hozzájárul az EU biztonsági és stabilitási törekvéseinek megvalósításához is.
Ezzel a lépéssel az EU egy hasonló műholdas hálózatot kíván létrehozni, mint amit Elon Musk SpaceX projektje, a Starlink képvisel. Az új hálózat, amely több mint 6700 műholdból áll majd, globális, vezeték nélküli internethozzáférést fog nyújtani. A Starlinkkel ellentétben az Iris² célja, hogy független, kizárólag európai lefedettséget biztosítson, így megerősítve a kontinens digitális önállóságát.
Az állami feladatok mellett a jövőbeli eszközök széleskörű, nyilvános felhasználásra is rendelkezésre állnak majd: a rendszer lehetőséget teremt a tömegpiaci alkalmazások számára is, ideértve a mobil és vezetékes szélessávú műholdas internet-hozzáférést.
Az Európai Unió törekvése, hogy független legyen harmadik fél technológiai megoldásaitól, lehetővé téve számára, hogy saját műholdas rendszereivel irányítsa a biztonsági és védelmi feladatokat.
A program során kétféle műholdat alkalmaznak: az egyik típus alacsony, míg a másik közepes földi pályán fog keringeni. Az Iris² konstelláció célja, hogy akár 1000 különböző műholdat helyettesítsenek, amelyek az Európai Unió által felügyelt célkitűzéseket támogatják majd.
A programban részt vevő cégek között található a brit-francia Airbus Defence and Space, a Deutsche Telekom, a francia Thales Alenia Space, valamint az olasz Telespazio. Az EU-n kívüli országok, mint például a már nem uniós tag Egyesült Királyság, csak akkor részesülhetnek a program nyújtotta előnyökből, ha pénzügyi hozzájárulást biztosítanak, és sikerül megállapodniuk az üzemeltető cégek egyikével. Az üzemeltetők között szerepelnek a távközlési műholdakkal foglalkozó francia Eutelsat, a luxemburgi SES, valamint a spanyol Hispasat.