A fűtési szezon 2025-ben mikor veszi kezdetét? A hivatalos időszakok, amelyek meghatározzák a fűtési időszak kezdetét és végét, a Pénzcentrum oldalán található információk szerint alakulnak. Ismerd meg a részleteket és készülj fel a hidegebb hónapokra!

A fűtési időszak 2025-ben hivatalosan szeptember 15-én veszi kezdetét, és 2026. május 15-én zárul. Fontos, hogy tudatosítsuk magunkban ezt a dátumot, hiszen sokan még mindig a régi, megszokott időpontokhoz ragaszkodnak. A fűtési szezon nem csupán a lakások komfortérzetéről szól, hanem a biztonság, a költségvetés és a tudatos felkészülés szempontjából is kulcsfontosságú. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, mikor kezdődik a fűtési időszak 2025-ben, miért lényeges ez a dátum, valamint milyen előkészületeket érdemes megtenni a hideg beállta előtt.

A fűtésszezon kezdete nem csupán a komfortérzetünkről szól, hanem számos pénzügyi és biztonsági szempontot is magában foglal. A hivatalos fűtési időszak 2025-ben egy előre meghatározott időpontban veszi kezdetét, azonban a gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a fűtést már korábban, vagy éppen ellenkezőleg, később indítják el, attól függően, hogy milyen időjárási viszonyok uralkodnak, illetve a háztartások egyedi szükségletei mit kívánnak. A fűtési szezon 2025-ös kezdetének pontos időpontja különösen fontos lehet azok számára, akik távfűtéses társasházban élnek, de érdemes tisztában lenni a jogszabályokkal annak is, aki más fűtési megoldásokat alkalmaz.

De mit is takar pontosan a fűtési szezon fogalma? A fűtési szezon az az időszak, amikor a lakások, közintézmények és más épületek fűtése elengedhetetlenné válik a hűvös külső hőmérséklet következtében. Magyarországon ezt a kérdést jogszabályok is rendezik: a fűtési szezon kezdetét és végét a kormányrendelet szabályozza. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet értelmében...

A fűtési időszak hivatalos kerete évente szeptember 15-től május 15-ig terjed, ezzel biztosítva a megfelelő hőmérsékletet a hideg hónapokban.

Ez nem azt jelenti, hogy ebben az egész időszakban folyamatosan fűteni kell, hanem azt, hogy a szolgáltatóknak ebben az intervallumban biztosítaniuk kell a fűtési lehetőséget a lakosság és intézmények számára. A gyakorlatban a fűtési szezonon belül a tényleges fűtési napokat az adott időszak időjárása és hőmérséklete határozza meg. Például enyhébb ősz esetén szeptemberben sokszor még nincs szükség fűtésre, viszont hidegebb tavaszon akár április végéig is intenzíven működhetnek a fűtési rendszerek.

Bár a 2025-ös fűtési szezon kezdetére vonatkozó hivatalos információkkal rendelkezünk, érdemes egy pillanatra visszatekinteni a múltba is. Évtizedekkel ezelőtt, amikor a lakások hőszigetelése nem volt olyan fejlett, és az energia ára is kedvezőbb volt, sok helyen már október elején megkezdték a fűtést. A vidéki otthonokban a kályhák és sparheltek már a hűvös őszi reggelekben is melegek voltak, ahogy a tűzifa pattogott a lángokban. Ezért sokak emlékezetében még mindig élnek azok a régi időpontok, amelyek szerint a fűtési szezon október 15-én indult és április 15-én zárult.

A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-ának értelmében a központi hőellátó rendszer működtetése során az üzembentartónak a következő kötelezettségei vannak:

A 2025-ös fűtési szezon nem csupán a komfortérzetünk szempontjából kulcsfontosságú, hanem biztonsági és pénzügyi aspektusait tekintve is jelentős hatással lesz mindennapjainkra. Az energiafelhasználás és a költségek optimalizálása érdekében elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a fűtési szezon kezdetével. Ebben az időszakban a legtöbb háztartás gáz-, távhő- vagy villanyszámlája jellemzően megugrik, mivel a fűtés a legnagyobb energiafogyasztó. A szolgáltatók, helyi önkormányzatok és a kormányzat is figyelembe veszi ezt a tényezőt az energiaárak szabályozásánál, valamint a különböző támogatások, például a rezsicsökkentés és a fűtési támogatások megállapításánál. Érdemes tehát felkészülni és tájékozódni, hogy a közelgő fűtési szezon ne okozzon váratlan kiadásokat.

Biztonság tekintetében a fűtési rendszer hibái akár életveszélyesek is lehetnek, ezért a szezon előtt fontos a karbantartás. Költségek szempontjából pedig a fűtésszezon a legtöbb háztartás egyik legnagyobb rezsikiadása, így a költségek előre tervezése sok bosszúságtól kímél meg.

Akár távfűtésre, akár saját kazánra, kandallóra vagy kályhára támaszkodunk otthonunk melegítéséhez, a fűtési szezon 2025 őszének beköszönte előtt érdemes néhány lényeges feladatot elvégezni:

Miután befejeztük a felkészülést, fontos, hogy kellő időt szenteljünk a fűtéshez szükséges alapanyagok beszerzésének helyszínének és árának kiválasztására. A Pénzcentrum beszámolója szerint az Agrárminisztérium álláspontja alapján a jelenlegi piaci helyzet nem indokolja a kormányzati beavatkozást a tűzifa és más faalapú fűtőanyagok árának szabályozásába. A tárca válaszában hangsúlyozta, hogy a kínálat elegendő, és az erdőgazdálkodók kedvezményekkel, valamint gyors kiszolgálással állnak a vásárlók rendelkezésére. Eközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a brikett ára egy év alatt közel 15%-kal, míg a tűzifa ára több mint 3%-kal nőtt. Érdekes módon, ha a két éves időtávot nézzük, mindkét terméknél összességében enyhe árcsökkenés figyelhető meg.

Mennyibe fog kerülni a tűzifa 2025-ben?

A Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentése szerint a brikett és a fűrészelt tűzifa ára jelentős ingadozásoknak volt kitéve. Ha a változást egy év távlatában, 2024 januárjától 2025 januárjáig nézzük, az alábbi tendenciák figyelhetők meg:

Mivel nagyon sokan fűtenek tűzifával, így évről-évre érdemes átgondolni, hogy mire kell figyelnünk, amikor tűzifát vásárolunk. Tűzifa vásárlásakor nemcsak az ár a döntő, hanem több más tényező is, amelyek figyelmen kívül hagyása kellemetlen meglepetéseket okozhat. Az egyik legfontosabb szempont a fa nedvességtartalma. A frissen kivágott, úgynevezett nyers fa rossz hatásfokkal ég: kevesebb hőt ad le, és égése közben sok korom és kátrány képződik, ami hosszú távon károsítja a kéményt. Ezért az azonnali felhasználáshoz mindig érdemes legalább egy éve hasított és szellős helyen tárolt, száraz fát vásárolni.

A megfelelő fafajta kiválasztása kulcsfontosságú lépés. A keményfák, mint például a tölgy, bükk és akác, hosszabb ideig és nagyobb hőleadással égnek, így gazdaságosabb alternatívát nyújtanak a puhafákhoz képest, mint a fenyő vagy nyárfa. Noha a puhafák gyakran kedvezőbb áron elérhetők, gyorsabb elégetésük miatt több mennyiségre van szükség belőlük, ami hosszú távon nem feltétlenül eredményez költségmegtakarítást. Emellett lényeges, hogy tisztában legyünk a megvásárolt termékekkel: sajnos előfordulhat, hogy a kereskedők nem a hirdetett fafajtákat vagy mennyiségeket szállítják, ami kellemetlen meglepetéseket okozhat.

Sokan nyáron szerzik be a téli tüzelőt, ami több okból is előnyös. Egyrészt ekkor jellemzően kedvezőbbek az árak, mint a fűtésszezon kezdetén, amikor megugrik a kereslet. Másrészt, ha a fa még nem teljesen száraz, van ideje kiszáradni, így a fűtési időszakra már megfelelő állapotban kerül a kályhába vagy a kazánba. A korai vásárlással a szállítás és a tárolás is nyugodtabban, tervezhetőbben oldható meg.

A mennyiség pontos meghatározása során fontos a körültekintés. A tűzifát lehet súlyra (mázsában) vagy térfogatra (köbméterben) árusítani, de ezek a mértékegységek nem mindig adnak valós képet egymásról, különösen a fa nedvességtartalmának figyelembevételével. A nedves fa súlya nagyobb, ezért ha súly alapján vásárolunk, kevesebb valódi tüzelőanyagot kapunk ugyanannyi pénzért. A legátláthatóbb megoldás a száraz, hasított tűzifa, amely kalodában van tárolva, mivel így a mennyiség könnyedén ellenőrizhető és garantáltan pontos.

Végül, de nem utolsósorban, nagyon fontos a megbízható forrás. Célszerű olyan helyi, ismert termelőtől vagy kereskedőtől vásárolni, akinek jó a hírneve, és akit ajánlások alapján választunk. A gyanúsan olcsó hirdetések mögött gyakran rossz minőségű fa, tisztességtelen üzletmenet vagy akár illegális fakitermelés is állhat. Ha azonban körültekintően választunk, a tűzifavásárlás hosszú távon is biztonságos és gazdaságos megoldást nyújt a téli fűtéshez.