Egy jelentős adóváltozás vár ránk, amely több millió embert érinthet, és lehet, hogy ez csupán a kezdeti lépés egy szélesebb körű reform irányába.

Januárban örömteli bejelentés látott napvilágot: a kormány a korábbi 12 millió forintos alanyi adómentességi határt 18 millió forintra emelte. Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke az Indexnek nyilatkozva kiemelte, hogy ennek az intézkedésnek rendkívüli jelentősége van, és jelezte, hogy 2026-ra további emelést terveznek. "Ez egy bölcs döntés, és a kamara büszkén hirdeti, hogy aktívan hozzájárult ennek a döntésnek a megszületéséhez" – tette hozzá.

Elsők között számoltunk be arról, hogy a kormány jelentős lépést tett az áfát érintő alanyi adómentesség határának emelésével, 12 millió forintról 18 millió forintra. A január 26-tól életbe lépő rendelet értelmében a változás visszamenőleges hatállyal érvényes január 1-jétől. Ez azt jelenti, hogy az alanyi adómentesség 2025-re választható, amennyiben az adóalany összes termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása által elérhető ellenérték 2024-ben és 2025-ben sem haladja meg a 18 millió forintos határt.

Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, aki korábban az adóügyekért felelős helyettes államtitkárként, majd az MNB alelnökeként tevékenykedett, nemrégiben az Indexnek beszélt az adminisztráció csökkentésének fontosságáról. Rámutatott, hogy az Európai Unióban és Magyarországon régóta téma, hogy szükséges a bürokrácia mérséklése. A gazdaságpolitikai intézkedések során folyamatosan azokat a jogszabályokat keresték, amelyek ár-érték arányban túlzott költségeket jelentettek, és ezek közül sokat eltöröltek, vagy az adminisztrációs terheket csökkentették.

Ezek a harcok rendkívül értékesek. A vállalkozói közösségek, kamarai szervezetek és egyesületek számára elengedhetetlen, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a helyzetet, és aktívan részt vegyenek a különböző kihívásokban. Ugyanakkor nem szabad alábecsülni az elvi jelentőségű, hosszú távú párbeszédek szerepét sem. Különösen fontos, hogy ne terheljük túl a kisvállalkozásokat. Bár sokan úgy vélik, hogy "teher alatt nő a pálma", nem szabad elfelejteni, hogy a túlzott nyomás végül a pusztulásukhoz vezethet. Ezek a "kicsik" kulcsszereplők a munkaerőpiacon, jelentős mértékben hozzájárulnak a bruttó hazai termékhez, de talán a legfontosabb, hogy ők képezik a gazdaság szövetének finom szálait.

Balog Ádám hangsúlyozta, hogy a kisvállalkozások számára egyre nehezebbé válik lépést tartani a komplexitással, amely a modern világot jellemzi. Míg a nagyvállalatoknál külön adminisztratív osztályok foglalkoznak a különböző feladatokkal, a kisebb cégek általában csupán egy könyvelőre támaszkodnak, nem rendelkeznek gazdasági részleggel. Az MKIK alelnöke szerint ezért szükséges, hogy az elvárásokat a kisvállalkozások lehetőségeihez igazítsák.

Ha adminisztrációcsökkentési stratégia szempontjából nézzük a kormány bejelentését, akkor az adminisztrációt alulról kell lebontani. Jelen esetben 2019 elején emelték legutóbb 8 millióról 12 millióra az áfa alanyi adómentesség határát. Azóta az aggregált infláció több mint 50 százalék, azaz a mostani emelés már nagyon időszerű volt. Így legalább reálértéken nagyjából ugyanakkora teljesítményig lehet csökkentett adminisztrációval "vállalkozni", mint 2019-ben. Így Balog Ádám szerint ez nagyon pozitív döntés, sok mikrovállalkozónak sokat jelent és segítséget nyújt. Az MKIK alelnöke azt is kiemelte, hogy

Az általános forgalmi adó Európai Uniós szinten harmonizált közteher. Azaz a magyar áfatörvénynek igazodnia kell az EU-s keretszabályhoz. Az Európai Tanács irányelve 85 ezer eurót vagy az ennek megfelelő, nemzeti pénznemben kifejezett összeget határoz meg maximumként. Ez nagyjából 34 millió forintos felső határt jelent, tehát van még jogi mozgástere a kormánynak. A kérdés az, hogy az alanyi adómentesség emelés közvetett hatása mennyiben kompenzálja a közvetlen adóbevétel-kiesését. Ezt folyamatosan elemzi a jövőben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

Balog Ádám véleménye szerint, aki számára az alanyi adómentesség előnyös, az most fellélegezhet, hiszen év végén nem kell idegeskednie az utolsó számlák miatt. Ez azt jelenti, hogy nem szükséges visszafognia a termelést, elkerülheti a korai zárást, és nem kell az utolsó néhány számlát a következő évre halasztania.

fontos tisztázni, ez nem kötelezően érvénybe lépő áfamentesség, hanem lehetőség, amelyről az árbevételi határ alatt lévő mikrovállalkozók dönthetnek, hogy akarnak-e élni vele. Értelemszerűen lehetnek olyan esetek, amikor a határ alatt is inkább az áfaadminisztráció elvégzését választja az adott vállalkozó, ha az ő üzletmenetéhez az jobban illik.

A munkaintenzív önfoglalkoztató vállalkozások, amelyek jellemzően saját munkaerejük révén generálják bevételeik jelentős részét, gyakran választják az áfa alanyi mentességet. Ennek több előnye is van: egyrészt csökkenthetik adóterheiket, másrészt - ahogyan már említettük - mentesülnek az áfa kezelésével járó bonyolult adminisztratív feladatoktól.

Korábban többen kritikát fogalmaztak meg az intézkedéssel kapcsolatban. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke "adópolitikai mélypontnak" és a "dilettáns pénzügyi kormányzás" példájaként aposztrofálta a kihirdetett jogszabályt, amelynek szerinte "nem ára, hanem kára van". Azonban a Zara László által vezetett Adótanácsadók Egyesülete (AE), amelynek álláspontja szerint "minden jogalapot nélkülöz az az állítás, mely szerint kár éri vállalkozást az alanyi mentességre történő visszamenőleges bejelentkezéssel."

Balog Ádám elsőként az Indexnek hangsúlyozta, hogy a konstruktív kritikákra mindig nyitottak, függetlenül attól, hogy az adott állítás valóságtartalma megkérdőjelezhető. "Minden egyes vélemény értékes, és folyamatosan van lehetőség a rendszer fejlesztésére" - tette hozzá.

Az agresszív, fals állításokat ugyanakkor nem értem, szakmai szempontok szerint ezek számomra értékelhetetlenek. Úgy látom, kezd kialakulni egy nagy, együttműködő csapat, kormányzati szereplők, kamarák, könyvelők, jogászok, adótanácsadók, akik tényleg hisznek az adminisztrációcsökkentésben, ehhez mindenki csatlakozhat, de ennek akadályoztatása nem segít

„Tedd egyedivé a mondandódat!” – nyilatkozta Balog. Az MKIK alelnöke úgy véli, hogy sokkal előnyösebb lett volna, ha a kormány már tavaly december elején bejelenti ezt a kedvező módosítást. Ha azonban januárban nem reagálnak a kamara figyelmeztetésére, és továbbra is érvényben marad a korábbi határ, akkor az elmúlt évek magas inflációja következtében október-november tájékán sok mikrovállalkozó került volna a bevételi határ átlépésének küszöbére.

A jelenlegi helyzetben egyértelműen látszik, hogy a lakossági szolgáltató vállalkozók gyakran háttérbe szorulnak, és inkább visszafogják tevékenységüket, hogy elkerüljék az áfával járó bonyodalmakat. Ezek a kisvállalkozók jellemzően az áfamentességre alapozzák árazási és működési stratégiájukat. A friss, kedvező gazdasági környezetben viszont nem megengedhető, hogy az év végén tömegesen nekiálljanak az áfahatár megkerülésének. "Ez egy okos döntés volt, és a kamara büszkén áll ki amellett, hogy részese volt ennek a folyamatnak" - fogalmazott Balog Ádám.

Amikor arra a kérdésre kerestük a választ, hogy vajon problémát jelent-e, hogy a döntés csak január második felében született meg, az MKIK alelnöke világosan kifejtette, hogy jogalkotási szempontból ez nem okoz gondot, mivel az adóalanyok számára kedvező irányú változásról van szó. A vállalkozók nézőpontjából is pozitív döntés született, mivel az év második felében várt szürkülés vagy teljesítmény-csökkenés még nem jelentkezett az intézkedés bejelentéséig. "Az érintett vállalkozók körében egyértelműen jó a visszajelzés. Ráadásul, ahogy korábban említettük, ez a változás nem kötelező, hanem választható. Így csak azok döntenek mellette, akik számára előnyös."

A könyvelők figyelmeztetéseit figyelembe kell vennünk, hiszen sok ügyfelük esetében olyan váratlan többletmunkák merülhetnek fel, amelyek nem szerepeltek az év elején összeállított feladatlistán. Ezen feladatok között különösen fontos az éves áfabevallások február 25-i határideje, amely már önmagában is jelentős terhet ró a szakemberekre. Szerencsére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az utóbbi időben részletes útmutatót állított össze az elvégzendő feladatokról. Ennek köszönhetően remélhetőleg, ha minimális nem tervezett munka is adódik, a könyvelők zökkenőmentesen el tudják végezni a szükséges adminisztratív teendőket az érintett vállalkozások számára.

- tette hozzá Balog Ádám. Végezetül arra is érdemes kitérni, hogy az áfa alanyi mentesség körében mozgó kisvállalkozások jelentős részét a korábbi katások teszik ki. "Nem szeretném a kata átalakításának sok feszültséggel járó témáját kinyitni, de annyit azért meg kell jegyeznem, hogy a mostani áfahatár-emelés részben az egykori katásoknak jelent könnyebbséget."

A kamara belső elemzései során rendszeresen felmerül az igény, hogy az új katás adózók esetében az üzleti partnereknek történő számlázás lehetőségét valamilyen formában, de anélkül, hogy adóelkerülési kiskapukat nyitnánk, újra be kellene vezetni. Jelenleg a 28-30 százalékos árbevételre kivetett adóteher mellett, amely a 40 százalékos költséghányadú átalányadózás keretein belül érvényesül, a kamara egy maximum 25 százalék körüli adóterhet tartana indokoltabbnak. Ez a megoldás sokkal vonzóbb lehetne, mint a jelenlegi, amelyet az üzleti szolgáltatók gyakran menekülőútnak tekintenek. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az ország költségvetésének legfőbb bevételi forrása az áfa, és bármilyen nem megfelelően beállított módosítás jelentős milliárdos adóbevétel-csökkenést okozhat.