A sportesemények jelentős hatással bírnak a helyi fejlődésre, mivel nem csupán a közösségi összetartozást erősítik, hanem gazdasági és infrastrukturális előnyöket is hoznak magukkal. Először is, a nagyobb sportesemények, mint például a nemzetközi versen

A nemzetközi sportesemények száma az elmúlt évtizedekben robbanásszerűen növekedett, a sport globalizációjának és az események terjedésének köszönhetően. Ennek ellenére a sportesemények hatásainak átfogó értékelése gyakran nehézkes, különösen a nem megaesemények esetében. A hagyományos mérési módszerek sokszor nem tudják megfelelően megragadni a rendezvények komplex gazdasági, társadalmi és kulturális hatásait, ami korlátozza a döntéshozók és szervezők számára elérhető információk hasznosságát.

Roberto Camagni 2008-ban, a regionális tanulmányok területén, egy új megközelítést vezetett be a területi tőke fogalmának megértéséhez. Az általa kidolgozott modell négy alapvető aldimenzióra bontja a területi tőkét:

Úgy gondoljuk, hogy ez a megközelítés innovatív és eredményes módszert kínál a sportesemények hatásainak részletes és átfogó vizsgálatához. Lehetővé teszi a különböző tőkeelemek együttes elemzését, valamint azok kölcsönhatásainak mélyebb megértését. A sportesemények kontextusában a területi tőke aldimenzióit alaposan megvizsgáltuk és elemeztük.

A közjavak és erőforrások dimenziója magában foglalja az infrastruktúra fejlesztéseket, a természeti erőforrásokat és azokat a közjavakat, amelyekre a sportesemények hatással lehetnek. Például egy sporteseményhez kapcsolódóan épített új stadion vagy felújított közlekedési hálózat hosszú távú előnyöket biztosíthat a helyi lakosság számára, ugyanakkor figyelembe kell vennünk a természeti erőforrások esetleges túlzott kihasználását vagy környezeti terhelését is.

A sporteseményhez kapcsolódóan megjelenő közjavak közé tartoznak az infrastrukturális és környezeti fejlesztések, amelyek nemcsak a rendezvény sikerét szolgálják, hanem a helyi közösség hosszú távú jólétére is pozitív hatással vannak.

Ezek egyfelől lehetnek pozitív hatásúak, amennyiben (1) az új vagy felújított sportlétesítmények az adott esemény után további események során ill. a helyi lakosság sportolása révén kihasználtak maradnak, avagy (2) turisztikai látványosságként és a helyi közösség kollektív emlékezetében egyfajta mementóként szolgálnak, valamint amennyiben (3) a közösségi infrastruktúra a helyi lakosság életminőségének növeléséhez hosszú távon hozzájárulnak, esetleg (4) amennyiben ipari területek rekultivációjára kerül sor.

A sportlétesítményeknek számos pozitív aspektusa van, de nem elhanyagolhatóak a potenciális negatív következmények sem. Például, ha (1) a létesítmények "fehér elefántként" állnak üresen, kihasználatlanul, az súlyosan megkérdőjelezi a beruházás értelmét. Továbbá, (2) az infrastruktúra fejlesztése miatt az érintett városrészekben drasztikus ingatlanár-emelkedés tapasztalható, amely kiszorítja az alacsonyabb jövedelmű lakosokat, így hozzájárulva a gentrifikációs folyamatokhoz. Emellett (3) ha a beruházások környezetszennyező módon valósulnak meg, az hosszú távú károkat okozhat a helyi ökoszisztémákban. Végül pedig (4) a sportesemények idején a sportturisták áradatának következtében elviselhetetlen zsúfoltság alakulhat ki, ami rontja a helyi lakosok mindennapi életminőségét.

A magántőkeállomány dimenziójába tartoznak a gazdasági beruházások, a helyi vállalkozások fejlődése és a turizmus növekedése. A sportesemények jelentős gazdasági aktivitást generálhatnak, serkentve a helyi gazdaságot és növelve a foglalkoztatást. Fontos azonban megvizsgálnunk, hogy ezek a hatások mennyire fenntarthatóak hosszú távon, és hogyan járulnak hozzá a régió gazdasági potenciáljának növeléséhez.

Az utóbbi évek során számos kutatás foglalkozott a sportesemények gazdasági hatásainak elemzésével, ám a különböző módszertanok és kutatási fókuszok miatt az eredmények gyakran nem összevethetők. Az olyan jelentős események, mint az olimpiai játékok vagy a labdarúgó világbajnokságok, dominálnak a szakirodalomban, de a velük kapcsolatos gazdasági jótékony hatások nem mindig egyértelműek, és sokszor csupán átmeneti jellegűek. A legnagyobb hasznot gyakran a jól ismert szponzoráló cégek és multinacionális vállalatok húzzák, míg a helyi kisvállalkozások általában nem részesülnek az előnyökből. Továbbá, az ilyen nagy események gazdasági hatásainak értékelése gyakran torzított képet mutat, hiszen sok esetben figyelmen kívül hagyják a külső tényezőket, vagy csupán a kedvező aspektusokat veszik figyelembe.

Ellenben a kisebb léptékű sportesemények sokkal közvetlenebb és tartósabb hatást gyakorolhatnak a helyi közösségekre gazdasági szempontból.

Tanulmányok alapján megállapítható, hogy ezek az események jelentősen hozzájárulnak a helyi vállalkozások aktivitásához, és valós gazdasági fejlődést ösztönöznek a térségben.

A társadalmi tőke szempontjából a sportesemények kiváló alkalmat nyújtanak arra, hogy erősítsük a közösségi összetartozást és a társadalmi kohéziót. Ezek az események nem csupán szórakozást nyújtanak, hanem hozzájárulnak a közösségi identitás megerősítéséhez és a helyi büszkeség kialakulásához. Emellett támogatják a hazaszeretet kifejezését, lehetőséget adva arra, hogy együtt ünnepeljünk és megéljük közös értékeinket.

Korábbi tanulmányok alapján a sporteseményeknek eltérő hatása van a társadalmi tőke szempontjából.

Egy fejlődő vagy átalakuló ország számára egy nemzetközi sportesemény nem csupán a sportteljesítmények bemutatását jelenti, hanem egy lehetőséget is a nemzet kulturális gazdagságának és megbízhatóságának hangsúlyozására. Ez a fajta nemzetközi figyelem potenciálisan gazdasági előnyöket hozhat, például a befektetők bizalmának növekedését. Ezen túlmenően, egy sportesemény jelentős szerepet játszik a kollektív identitás és a hazaszeretet erősítésében, ami hozzájárulhat a társadalmi tőke gyarapodásához is. Az események révén kialakuló kulturális interakciók elősegíthetik a más kultúrák iránti nyitottság, befogadás és tolerancia növekedését, ami értékes társadalmi változásokat eredményezhet. Emellett, a közösségi szellem erősödése és az önkéntes részvétel fokozódása is várható, ami új társadalmi hálózatok kialakulásához vezethet. Az ilyen események tehát nem csupán sportról szólnak, hanem jelentős hatást gyakorolhatnak az ország jövőbeli fejlődésére is.

A sportesemények a társadalmi tőke szempontjából azonban bizonytalanságot is okozhatnak a sportesemények gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak megítéléséhez kapcsolódóan, a helyi közösségekben véleménykülönbségek alakulhatnak ki. Továbbá az érkező nagy számú különböző kultúrákból érkező turista esetleges, a szokványostól eltérő viselkedése is válthat ki idegenkedést.

A humán tőke fejlesztése a sportesemények szervezése és lebonyolítása révén szerzett tapasztalatok és készségek gazdagítását jelenti. Ez magában foglalja a szakmai kompetenciák fejlődését, a munkaerő képzésének erősítését, valamint az oktatási lehetőségek szélesítését. Hisszük, hogy a humán tőke bővülése hosszú távon jelentős mértékben hozzájárulhat a régió versenyképességének növeléséhez.

A sportesemények humán tőkére gyakorolt hatását azonban egyik legnehezebb mérni, azonban a nemzetközi sztenderdek mentén való munkavégzés emeli a szektor teljesítményét, az egyéni kreativitást és javítja az alkotó kedvet. Az eddigi tanulmányok alapján az is látható, hogy az önkéntességre való hajlandóság szintén növekedhet, a sportesemények önkénteseinek a kapcsolati hálója bővült, rugalmasságuk és alkalmazkodóképességük javult, valamint a csapatban való együttműködési és interperszonális készségeik fejlődtek. A sportesemények projekt jellege okán azonban a humán tőke elhelyezkedési bizonytalansággal nézhet szembe, többségében csak ideiglenes és csak speciális képesítésekhez, tapasztalatokhoz kötődő munkahelyek jönnek létre, valamint az önkéntesség megtartottsága is bizonytalan a sportszektor további működtetésére nézve.

Úgy találtuk, hogy a területi tőke modell alkalmazása számos előnnyel jár.

Ez a megközelítés lehetővé teszi a sportesemények hatásainak átfogó és részletes elemzését, ezáltal egyszerűsíti a különböző események közötti összehasonlítást. A rendszer alkalmazásával a döntéshozók és szervezők mélyebb betekintést nyerhetnek a potenciális előnyökbe és kihívásokba, ami segíti őket abban, hogy stratégiai terveiket a pozitív hatások maximalizálására összpontosítsák. Ezen túlmenően, a modell hozzájárulhat a sportesemények hosszú távú és fenntartható hatásainak eléréséhez, ami elengedhetetlen a közösségek jólétének fokozásában.

Az új modell alkalmazása során számos kihívással szembesültünk. Az egyes tőkeelemek kvantitatív mérése összetett feladat, és az adatok gyűjtése időigényes lehet. Emellett a sporttudomány és a regionális tanulmányok közötti fogalmi eltérések nehezíthetik a modell alkalmazását. Meggyőződésünk, hogy ezeknek a kihívásoknak a leküzdéséhez interdiszciplináris megközelítésre van szükség, amelyben a különböző tudományterületek szakemberei együttműködnek.

A területi tőke modelljének bevezetése a sportesemények értékelésébe jelentős előrelépést jelenthet a sportgazdaságtani és regionális kutatások területén. Úgy véljük, hogy az új megközelítés nemcsak a sportesemények hatásainak átfogóbb megértését teszi lehetővé, hanem hozzájárul a hosszú távú, fenntartható előnyök eléréséhez is. Reméljük, hogy munkánk hozzájárul a sportesemények pozitív hatásainak maximalizálásához és a közösségek jólétének növeléséhez.

Tervezzük a modell további finomítását és az operatív mutatók kidolgozását a sportesemények hatásainak pontosabb mérése érdekében. Szeretnénk megvizsgálni a modell alkalmazhatóságát különböző típusú és méretű sportesemények esetében, beleértve a kisebb regionális rendezvényeket is.

A tanulmány, amelyre a cikk épül, itt található.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.