Minden jel szerint úgy tűnik, hogy idén a Nobel-díj magyar kézbe kerülhet.

A Svéd Akadémia által odaítélt irodalmi Nobel-díj nyertesét csütörtökön hirdetik ki. Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese az Indexnek azt mondta, van rá esély, hogy idén magyar író, Krasznahorkai László vagy Nádas Péter kapja a díjat. Ugyanakkor szerinte nem érdemes túl sokat adni a fogadóirodák tippjeire, amelyek elsősorban pénzszerzési céllal működnek.

Egyre inkább felerősödnek a spekulációk az idei irodalmi Nobel-díj lehetséges nyerteseivel kapcsolatban; a fogadóirodákban már javában fogadnak a tippekre, és folyamatosan változik, ki áll az élen a rangsorban. Amikor Károlyi Csabával, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettesével beszélgettünk az idei esélyekről, több híroldal is Krasznahorkai László nevét emelte ki, mint a legnagyobb esélyest.

A fogadóirodák szerint miért nőtt hirtelen a magyar író esélye? Károlyi Csaba szerint ez véletlenen is múlhat, bár hozzátette, hogy Krasznahorkai nagyon népszerű, főleg a német nyelvterületen és Amerikában, ahol a keleti part elit értelmiségi köreiben eddig is nagy népszerűségnek örvendett.

Lehetséges, hogy Krasznahorkai László a Nobel-díj birtokosává válik. Ugyanakkor nem feltétlenül érdemes túlságosan figyelembe venni a fogadóirodák előrejelzéseit, amelyek csupán a pénzgyűjtésre specializálódtak.

- mondta a kritikus, aki azt tapasztalja, hogy általában nem az kapja a díjat, akit a fogadóirodák a legnagyobb esélyesnek tartanak. "De nagyon boldog lennék, ha Krasznahorkai László vagy Nádas Péter kapná, akik mindketten évről évre ott vannak az esélyesek között."

A magyar irodalmi színtér folyamatosan mérlegeli a lehetőségeket – emelte ki Károlyi, aki megjegyezte, hogy Kertész Imre 2002-es Nobel-díjazása után olyan vélekedések születtek, miszerint "szegény Esterházy Péter vagy Nádas Péter valószínűleg soha nem kapja meg ezt a megtiszteltetést". Ezt a jelenséget azzal indokolta, hogy egy kisebb nyelv irodalmából csupán 15-20 évente akad egy szerző, aki nemzetközi elismerésre tehet szert. Károlyi szerint, ha Krasznahorkai László vagy Nádas Péter érdemelné ki a díjat, az kétségkívül kedvezően befolyásolná a két író megítélését; hozzáfűzte, hogy ők már most is világszerte elismert névnek számítanak, legalábbis Magyarország perspektívájából nézve. Népszerűségük valószínűleg tovább fog növekedni, és rajtuk keresztül talán más magyar szerzők is nagyobb figyelmet kapnának, akárcsak Kertész Imre díjazása után.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy egy író díjának elnyerése milyen mértékben befolyásolja hazája kulturális és közéleti színterét. Ha ők nyernének, valószínűleg sokkal aktívabb szerepet kellene vállalniuk a nyilvánosság előtt, és több alkalommal kellene megszólalniuk.

Ekkor felvetettük, hogy időnként mindketten megszólalnak. Krasznahorkai például az év elején nemzetközi színtéren is kritikus hangvételben beszélt a magyar társadalom felelősségéről, nem csak a hatalomról: "a társadalom is tehet róla".

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: Valóban, Nobel-díjasként a véleménye súlya sokkal nagyobb, ha a magyar helyzetet bírálja. Amikor egy író elnyeri ezt a rangos kitüntetést, nem csupán a nemzetközi porondon, hanem hazájában is képes komoly hatással lenni a kulturális és politikai diskurzusra.

- jegyezte meg Károlyi, hozzátéve, hasonló jelenség volt Elfriede Jelinek 2004-es díja után Ausztriában vagy például a török Nobel-díjas Orhan Pamuk esetében is.

A Nobel-díj kapcsán gyakori hiedelem a fogadás, ami Károlyi szerint viccesen hangzik, valójában azonban ráirányítja az emberek figyelmét az irodalomra. "Az irodalom népszerűsítése szempontjából nem is akkora hülyeség a fogadóirodás díjlatolgatás."

A másik gyakori hiedelem a jelölési rendszerrel kapcsolatos, amely az évtizedek során változott. Alfred Nobel végrendelete szerint a díjat a Svéd Akadémia ítéli oda. Később azonban a rendszer bővült: ma már nemcsak a Svéd Akadémia tagjai, hanem más akadémiák, intézmények, társaságok, írószövetségek is jogosultak javaslatot tenni.

1973-ban négy magyar író, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Mécs László és Weöres Sándor, került a Nobel-díjra jelölt művészek sorába. A jelöltek között olyan neves külföldi alkotók is helyet kaptak, mint Jorge Luis Borges, Simone de Beauvoir, Friedrich Dürrenmatt és Thornton Wilder. Végül a rangos elismerést Patrick White nyerte el, aki epikus és pszichológiai elbeszélő stílusával hódította meg a zsűrit.

Sokan abban a hitben élnek, hogy ha Illyés Gyula vagy Weöres Sándor neve felmerül a Nobel-díj jelöltjei között, az automatikusan a győzelmet jelenti. Pedig a valóság ennél árnyaltabb: évtizedek során számos alkalommal jelölték őket, ám a nagy magyar irodalom képviselői végül mégsem kapták meg ezt a rangos elismerést.

A beszélgetés során felmerült a kérdés, hogy a Nobel-bizottság döntései mögött politikai, kulturális vagy esztétikai megfontolások állnak-e. Károlyi véleménye szerint ennek megítélése nem egyszerű, mivel a különböző szempontok gyakran összefonódnak. A bizottság tagjai széleskörű szakmai háttérrel rendelkeznek, és fontos szerepet játszanak a különböző nyelvekhez rendelt előolvasók is, akik a fordítási folyamat során is figyelemmel kísérik a műveket, hiszen például a kínai irodalom alapos ismerete nélkülözhetetlen.

A fogadóirodákban leggyakrabban Murakami Haruki neve kerül előtérbe, azonban idén új kihívóként Christine Rivera Garca is feltűnt, miközben Thomas Pynchon szintén komoly esélyekkel bír.

Pynchon már régen megérdemelné a kitüntetést; kiváló író, éppúgy bonyolult olvasmány, mint Joyce, akinek a díj sosem jutott el a nevéhez. A Súlyszivárvány sem éppen könnyed olvasmány, de Széky János rengeteg energiát fektetett abba, hogy egy igazán figyelemre méltó magyar fordítást készítsen belőle.

Károlyi Csaba véleménye szerint a Nobel-díj egyik legfőbb értéke abban áll, hogy felhívja a figyelmet az irodalomra, különösen azok számára, akik a mindennapok rohanásában elfeledkeznek az olvasásról. Ez a díj nem csupán a kortárs irodalomra irányítja a figyelmet, hanem a globális irodalmi tájra is, új fénysugarat vetve a művek és szerzők sokszínű világára.

A Svéd Akadémia által odaítélt irodalmi Nobel-díj nyertesét 2025. október 9-én, csütörtökön hirdetik ki.