A svájciak népszavazás keretében elutasították a károsanyag-kibocsátás szigorúbb szabályozását az országban.

A svájci lakosság jelentős része aggódik amiatt, hogy a túl szigorú kibocsátási szabályozások negatívan befolyásolhatják a munkahelyeket és az állampolgárok életminőségét.

A svájci népszavazás eredményeként a választók elutasították a károsanyag-kibocsátás szigorúbb határértékeinek bevezetését – számolt be róla a Bloomberg. A Zöld Párt ifjúsági szárnya által indított Környezetvédelmi Felelősségi Kezdeményezés csupán a szavazók 26 százalékának támogatását nyerte el.

A javasolt terv egyik központi eleme az lett volna, hogy a következő évtized során a fogyasztásból származó üvegházhatású gázok kibocsátását a 2018-as szint 10%-ára mérsékeljék. A Fiatal Zöldek hangot adtak véleményüknek, miszerint ezek a lépések elengedhetetlenek ahhoz, hogy a svájci lakosság által felhasznált mennyiség ne lépje túl a bolygónk által fenntarthatóan biztosított források határait.

A szavazás előtti közvélemény-kutatások hasonló eredményekre mutattak rá, hiszen a lakosság többsége úgy vélekedett, hogy a javasolt lépés gazdasági szempontból túlzott áldozatokat követelne. A felmérések szerint a svájci emberek legfőképpen a munkahelyek és a jólétük elvesztésétől tartottak, emiatt utasították el a kezdeményezést. Emellett aggodalmaik között szerepelt az is, hogy a svájci vállalatok versenyhátrányba kerülhetnének a globális piacon. Az ország tervei alapján 2050-re kívánja elérni a klímasemlegességet.

Stefan Legge, a Sankt Gallen-i Egyetem kutatója szerint a svájci politikai berendezkedés lehetővé teszi, hogy ha egy népszavazási kezdeményezést el is utasítanak, az továbbra is vitatémája legyen a közéletnek. A szakember szerint a cél a letöbbször az, hogy a fiatalok felhívják magukra a figyelmet. A svájci Fiatal Szocialisták egy javaslatáról, miszerint az 50 millió frankot meghaladó vagyonnal rendelkező lakosoknak örökösödési adót kelljen fizetniük, várhatóan 2026-ban tarthatnak népszavazást.