Még nem minden remény veszett el, de igazi csodának számítana, ha a Mol végre lehetőséget kapna arra, hogy pénzügyi forráshoz jusson Szíriában.

Sárosi Viktor, 2024. december 12-én, csütörtökön, 16:07-kor készült felvétel. Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd - Az alábbi kép csupán illusztrációként szolgál.

A Mol-csoport leányvállalata, az INA által birtokolt olaj- és gázmezők már 13 éve nem a mi felügyeletünk alatt állnak, így a jelenlegi helyzetükről nincs információnk - nyilatkozta az olajtársaság az Economx érdeklődésére.

A nyilvánosan hozzáférhető információk alapján valószínűsíthető, hogy a konfliktusok idején a kutak és termelőegységek jelentős károkat szenvedtek el. Emellett úgy tűnik, hogy a szír nemzeti olajtársaság részben már kitermelte a rendelkezésre álló készleteket - állapították meg.

Az európai uniós és ENSZ által bevezetett szankciók következtében a Mol-csoport 2012 februárjában vis maior helyzetet hirdetett, és felfüggesztette összes üzleti tevékenységét Szíriában. Ezek a szankciók továbbra is hatályban vannak, ami megakadályozza a vállalatot abban, hogy bármiféle üzleti tevékenységet végezzen, vagy kezelje eszközeit a szíriai piacon.

A sztori onnan indult, hogy a horvát INA koncessziós szerződéseket szerzett a Hayan és Aphamia blokkokra, a kitermelést azonban 2012-ben teljesen fel kellett függeszteni, amikor kitört a polgárháború Szíriában. Mint azt Miró József, az Erste vezető elemzője levezette, ez azért is fájó, mert közvetlenül előtte fejeztek be több nagyobb beruházást, s a felfutást követően 20-25 ezer hordó olaj egyenértékes napi kihozatalra számítottak. Ami nem kis mennyiség, a Mol és az INA együtt most napi 90 ezer hordó szénhidrogén egyenértékes kihozatallal rendelkezik. Ezért nem lenne nagyon nem mindegy, hogy a magyar olajtársaság visszakapja-e a koncessziókat és kérdés, hogy 12 év után ténylegesen milyen állapotban vannak a mezők.

Mindenesetre a remény fénye elég gyenge, hogy a befektetett összeg, amely akkori árfolyamon 167 milliárd forintot képviselt, véglegesen eltűnjön.

A projekt valóban rendkívül ígéretes volt, nem csupán a gáz- és olajmezők miatt, hanem egy földgáz cseppfolyósító üzem miatt is, amely lehetőséget teremtett volna a gáz exportjára csővezetéken keresztül Európa irányába. Ez a helyzet különösen kedvező lenne Magyarország számára, hiszen a gázellátás diverzifikálása most különösen fontos szerepet játszik.

Az INA összesen hat olaj- és gázmezőben rendelkezik koncesszióval Szíriában, az elsőt 1998-ban vette meg. A mezők a Hayan Petroleum Company szíriai állami vállalattal közös tulajdonban voltak. A horvát olajtársaság összesen 800 millió eurót fektetett be Szíriában.

A Mol irányítása alatt álló INA 2012-ben hozott döntése a Szíriával szembeni EU-szankciók következményeként a termelés felfüggesztéséről szólt. Fontos megjegyezni, hogy a force majeure értesítése nem tekinthető szerződésbontásnak, és nem jelentette a kitermelési jogokból való kilépést sem.