Az Európai Unió előtt hamarosan olyan kihívások tornyosulnak, amelyek következményeit évekig érezni fogjuk. A nyomás, ami ránehezedik, mélyreható változásokat hozhat, és a következmények súlya nem lesz elhanyagolható.
Az EU egységet próbál mutatni a Trump-kormány vámfenyegetései közepette, de belső megosztottság nehezíti a tárgyalásokat. Németország és Olaszország gyors alku mellett érvel, míg Franciaország és Spanyolország keményebb fellépést sürget. A Bizottság válaszcsomagot készít, de a nemzeti érdekek torzítják az uniós fellépést - számolt be a Politico.
Miközben az Európai Unió egységet próbál mutatni a Washingtonnal folytatott kulcsfontosságú kereskedelmi tárgyalások hajrájában, a színfalak mögött mély nemzeti megosztottság húzódik meg. A tét nagy:
Donald Trump amerikai elnök július 8-ig adta meg a határidőt egy politikai megállapodás kidolgozására, és figyelmeztetett, hogy ha nem születik konszenzus, akkor 50 százalékos "viszonossági" vámokat fog bevezetni.
Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos csütörtökön találkozik Jamieson Greer amerikai kereskedelmi képviselővel, az utolsó esélyt megragadva az alkuhoz. A tárgyalások pénteken kerülnek az uniós nagykövetek elé, de a gyors áttörés egyelőre kérdéses.
A hivatalos egység mögött az uniós tagállamok eltérően ítélik meg, hogyan kellene kezelni a Trump-féle nyomásgyakorlást. Az Európai Parlament amerikai delegációját vezető Brando Benifei szerint veszélyes elfogadni a Trump által áprilisban bevezetett 10 százalékos alaptarifát, még akkor is, ha az uniós Bizottság jelezte, hogy a Tanács is támogatja abban, ha
Nyitott lehet arra, hogy bizonyos iparági engedmények révén kompromisszumot kössön.
Az Európai Bizottság jelenleg elutasítja a belső feszültségek létezésének lehetőségét, hangsúlyozva, hogy a tagállamok között "rendkívül intenzív egyeztetés" folyik.
Németország és Olaszország viszont egy gyors alku híve. Friedrich Merz német kancellár konkrét ágazatokat emelt ki - vegyipart, gyógyszeripart, gépgyártást, autóipart -, amelyek jelenleg komoly vámterhekkel küzdenek. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Trump politikai szövetségese, egyenesen úgy nyilatkozott: a 10 százalékos vám "nem különösebben hat ránk". Berlin különalkukra törekszik, ami Washingtonnak tetszik is, de több szakértő, köztük David Kleimann, arra figyelmeztet:
Ezzel az EU saját, szabályok alapján működő kereskedelmi rendszerét és stratégiai önállóságát veszélyezteti.
A spektrum másik végén Párizs és Madrid áll: ők nem akarnak engedni a Trump-féle kemény tárgyalási taktikáknak. Emmanuel Macron francia elnök hetek óta követeli a vámok teljes eltörlését, és bár legutóbb már utalt arra, hogy bizonyos feltételekkel elfogadná a 10 százalékot, elvárja az amerikai fél viszontintézkedéseit is. Pedro Sánchez spanyol kormányfőt közben újabb büntetővámokkal fenyegette meg Trump, amiért nem emelte Madrid a védelmi kiadásokat a NATO-n belüli elvárások szerint - noha a kereskedelmi döntések az EU szintjén születnek.
Az uniós belső megosztottság már a lehetséges megtorló intézkedések előkészítésére is rányomja a bélyegét. Az Európai Bizottság már elfogadott egy 21 milliárd eurós ellenintézkedés-csomagot az amerikai acél- és alumíniumvámokkal szemben, és emellett egy további, 95 milliárd eurós javaslat is készül a "viszonossági" és autóipari vámok ügyében. Ugyanakkor több tagállam különböző mentességeket kér, ami azt eredményezheti, hogy a végrehajtás költsége akár 25 milliárd euróra is csökkenhet, ezzel gyengítve az EU alkupozícióját. "Aki elfogadja a 10 százalékos intézkedést, annak is szüksége lenne ellenlépésekre" - figyelmeztet Benifei.
