"Orbán Viktor és Magyarország került az ukrán titkosszolgálat figyelmének középpontjába."

A rendszerváltoztatás óta a magyar kormányok következetesen elkerülték a szomszédos államokkal szembeni területi igények megfogalmazását, ezzel is hangsúlyozva a békés együttélés és a szomszédsági kapcsolatok fontosságát.

Jugoszlávia, Csehszlovákia és a Szovjetunió szétesése során sem bocsátkoztak semmilyen kalandorakcióba, hanem más úton kívánták - vagy nem kívánták - segíteni a határon túli magyarok érdekvédelmét, a nemzet újraegyesítését - hangsúlyozta a szakember.

Úgy gondolta, hogy az ukrán titkosszolgálatok most érzik elérkezettnek az időt, hogy a két ország között évek óta fennálló feszültségeket a nyilvánosság elé tárják. Ezzel a "látványpékség" stratégiájával saját lakosságukat, valamint a Kárpátalján élő magyar közösséget próbálják meg hergelni, ami különösen aggasztó.

Úgy fogalmazott, a két ország között kölcsönös adok-kapok indult el. Magyarország megmutatta, hogy hajlandó és képes is megvédeni a saját nemzeti érdekeit. A magyar titkosszolgálatok is rendelkeznek érdemi információkkal az ukránok ellenséges tevékenységeiről, amit napvilágra is tudnak hozni - mondta.

A szakértő figyelmeztet arra, hogy aggasztó jelenség, amikor egyes ukrán politikai vezetők a kárpátaljai magyar közösség tagjait potenciális kémeként bélyegzik meg, ezzel a kollektív bűnösség elvének problematikáját is felvetve.

Horváth József hangsúlyozta, hogy a 80. évforduló kapcsán különösen sajnálatosnak tartja, hogy a Moszkvában megrendezett győzelem napi felvonuláson a szövetséges nagyhatalmak – köztük a brit, francia és amerikai képviseletek – nem vettek részt. Szerinte a fasizmus felett aratott közös győzelem megünneplése nemcsak az emlékezet, hanem a világ biztonsága szempontjából is fontos üzenetet közvetített volna.