Parajdra látogatott és lakossági fórumon szólalt meg Nicusor Dan, Románia elnöke.
A katasztrófa sújtotta székelyföldi Parajdra érkezett szombat délben Nicusor Dan román államfő. Az elnököt a Korond-patak vize által teljesen elöntött sóbánya igazgatósági épületében Bogdan Ivan gazdasági, digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai miniszter, Tánczos Barna pénzügyminiszter, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, bányászati és vízügyi szakemberek, valamint a helyi hatóságok képviselői tájékoztatták a sókitermelésből és a sóbánya idegenforgalmából élő székelyföldi településen kialakult drámai helyzet részleteiről.
A kétórás tanácskozás után Nicusor Dan a település lakói és a sajtó képviselői előtt elmondta: azért látogatott Parajdra, mert ott olyan súlyos helyzet állt elő, amely egy egész közösséget érint. Mivel a baj megelőzhető lett volna, azt kéri az ügyvivő miniszterelnöktől, hogy a kormány ellenőrző testülete indítson vizsgálatot a felelősök beazonosításra érdekében.
Az elnök szerint a sóbányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) vállalta, hogy három héten belül megoldja a Korond-patak vizének elterelését, oly módon, hogy meg lehessen kezdeni a bányába ömlött víz kiszivattyúzását, arra azonban, hogy meg lehet-e menteni a mélyebben fekvő kitermelési részleget, vagy csak a bánya felsőbb szintjein lévő idegenforgalmi és gyógyászati látogatóközpontot, csak egy alapos tanulmány adhat választ.
Dan szerint a bányászok segélyezésére lehetőséget nyújt a kollektív munkaszerződés, a térségben működő vendéglátóhelyek kárának enyhítésére pedig a világjárvány idején alkalmazott módszerekhez hasonló megoldásokat dolgoz ki a kormány.
A hosszú távú intézkedések kapcsán olyan megoldásokat kell keresnünk, amelyek megakadályozzák, hogy a patak vize elérje azokat a talajrétegeket, amelyek mentén lejjebb juthat: ez magában foglalja egy új patakmeder létrehozását, valamint a lehetséges áradások során keletkező többletvizet összegyűjtő vízgyűjtő tó kialakítását is – fejtette ki Nicusor Dan.
"Senkit sem hagyunk magára" - ígérte az államfő, kiemelve, hogy szombaton ellátogat az árvíz által sújtott Kovászna megyei Kökösbácstelekre (Bacel) is.
A hivatalába hétfőn beiktatott új román elnök első vidéki látogatása a bajba jutott székelyföldi közösségeknél zajlik, amelyet Kelemen Hunor indított el.
Kelemen Hunor pénteken a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy felkérte az államelnököt: csatlakozzon hozzá a hétvégén Parajdra és Háromszékre, ahol az árvíz által sújtott területeken kívánnak segítséget nyújtani.
"Székelyföld sosem lesz magára hagyva!"
- hangsúlyozta közösségi platformján az RMDSZ vezetője.
A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába a hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
Az államfő érkezését megelőzésen Bogdan Ivan gazdasági, digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai miniszter Parajdon azt mondta: az első becslések szerint 130 millió lejre (10,4 milliárd forint) lesz szükség a lesürgősebb teendő a Korond-patak eltereléséhez, ami négy hónapot vehet igénybe.
A miniszter szerint a korábban megkezdett munkálatokat a környezetvédelmi engedélyek hiánya hátráltatta, amelyet tudomása szerint a térségben élő, védettséget élvező hódok jelenléte miatt nem adtak ki. Kedden a tárcavezető szerint külföldi szakemberek érkeznek a helyszínre, hogy víz alatti drónokkal térképezzék fel az elöntött bánya állapotát.
A Salrom pénteken közzétett közleményében bejelentette, hogy az elmúlt év során 15 millió lej (kb. 1,2 milliárd forint) értékű beruházásokat valósított meg a Korond-patak vízkezelése és medrének szigetelése érdekében. A bányavállalat hangsúlyozta, hogy ezeket az intézkedéseket a vízügyi hatóságok iránymutatása szerint hajtották végre, mivel saját vízügyi szakértőik nincsenek.
A vízügyi hatóság ezzel szemben azt állítja, hogy 2012 óta már megadta a bányavállalat számára az engedélyt a Parajd-patak elterelésére és medrének szigetelésére irányuló munkálatokhoz. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a vízügy a bányavállalat területén nem hajthat végre folyószabályozási munkálatokat, csupán engedélyezheti azokat; a tényleges döntéshozatal a terület tulajdonosának hatáskörébe tartozik.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az itt dolgozó bányászok, hanem a településen a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek megélhetése is függ.
Kapcsolódó témák:
Bukarestben tárcaközi munkacsoport alakult a parajdi sóbánya megmentése érdekében
