Márciusban beköszönt a pollenszezon, és a természet újjáéledése mellett számos virág bontogatja szirmait. Fedezd fel, mely növények színezik a tavaszi tájat, és milyen illatokkal varázsolják el a levegőt!
Tavasszal, amikor a természet újjáéled, sokan sajnos orrdugulás, orrfolyás, köhögés, valamint viszkető és égő szemek kellemetlen tüneteivel küzdenek. Ezek a jelek arra utalhatnak, hogy pollenallergiával van dolgunk. Érdemes figyelni az ilyesfajta tünetekre, hiszen ezek segíthetnek a probléma időben történő felismerésében.
Az allergia kialakulásának okait a mai napig kutatják, annyi azonban bizonyos, hogy az allergiát közvetlenül örökölni nem lehet, az arra való hajlamot viszont igen. Minél közelebbi hozzátartozónk az allergiás beteg, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a betegség nálunk is jelentkezni fog.
Az allergia olyankor alakul ki, amikor a szervezetünk, tévesen, egyébként ártalmatlan anyagokkal szemben indít immunválaszt. Ilyen anyag lehet a pollen, a por vagy épp valamilyen élelmiszer egy-egy összetevője. A szervezetünkben ilyenkor a hisztamin nevű anyag szabadul fel, amely kiváltja az allergiára jellemző tüneteket, mint a viszketés, a tüsszögés vagy az orrfolyás.
Az allergiás reakció akkor lép fel, amikor a test kapcsolatba kerül egy allergénnel. Amint az érzékenység kialakul, a szervezet minden alkalommal reagál, amikor az adott allergénnel találkozik.
Tavasszal a fák virágzása, nyáron a füvek, a gabonafélék és a gyomnövények pollenjei, kora tavasztól késő őszig pedig a gombák levegőben szálló spórái okozzák az úgynevezett szezonális allergiát.
A tavasz és az allergiaszezon első hírnökei a február közepén virágzásnak induló mogyoró, szilfa és éger, illetve a barkavirágzatúak és a szélbeporzásúak. Akinél ezek a növények okoznak tüneteket, már korán, február-március környékén tapasztalhatja magán az allergia jeleit.
Éger: nagy mennyiségű pollent termel, viszont ritkán vált ki allergiás reakciókat, de akkor is csak helyi tüneteket okoz.
Fűz: tavaszi virágzású, pollenje ragacsos és nehéz, ezért a szél helyett a rovarok szállítják szaporítóanyagát. Legnagyobb veszélyt a lakásokban jelent, így óvatosan szellőztessenek a fűzre érzékenyek.
A nyárfa pollenje belégzéskor intenzív torokviszketést, köhögési rohamokat és fulladást idézhet elő. Ha a szembe kerül, vörösödést és könnyezést okozhat, míg orrba jutva tüsszögést és orrfolyást válthat ki.
Allergia gyanúja esetén elengedhetetlen, hogy szakemberhez forduljunk, aki pontos diagnózist állít fel és a legmegfelelőbb kezelést írja elő. Fontos megjegyezni, hogy számos allergiaellenes gyógyszer csak vényköteles, ezért az orvosi konzultációt semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az orvos segítsége biztosítja, hogy a megfelelő terápia mellett, a tüneteink hatékonyan kezelhetők legyenek.
