A népszerű befektetés szinte rakétaként röppent a magasba, és a figyelmes magyarok komoly nyereségekre tettek szert.

Már 19 000 milliárd forint fölött a befektetési alapok vagyona

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) legfrissebb statisztikái alapján május végére a befektetési alapokban kezelt vagyon rekordot döntött, elérve a 19 064 milliárd forintot. Ez a szám minden eddigi eredményt felülmúl, hiszen az előző hónaphoz képest 2,1%-os (398 milliárd forintos) növekedést mutat. Éves szinten pedig figyelemre méltó, 3271 milliárd forintos, azaz 20,7%-os emelkedést könyvelhetünk el.

A magyar lakosság körében a befektetési alapok népszerűsége az állampapírokéval vetekszik:

A legújabb statisztikák alapján a magyar háztartások befektetési jegyekben körülbelül 12 ezer milliárd forintnyi tőkét, míg állampapírokban ennél is nagyobb, több mint 13 ezer milliárd forintot őriznek.

A magyar befektetési alapok májusban csinos hozamot termeltek: a hozamok fél éve nem látott mértékben, 209 milliárd forinttal járultak hozzá a vagyonnövekményhez, a nettó tőkebeáramlás pedig 189 milliárdot tett ki. Az összesített 398 milliárd forintos vagyonnövekedés több mint egy éves rekord, utoljára 2024 márciusában gyarapodott ennél is nagyobb mértékben a szektor kezelt vagyona.

A pozitív hozam legnagyobb részét a részvényalapok termelték, 72 milliárd forintot hoztak a befektetőknek májusban.

A vegyes és az abszolút hozamú alapok szintén jól mentek, itt április vége óta rendre 47 és 44 milliárd forintra tehető a felértékelődés. Veszteséget - a rendkívül turbulens áprilissal ellentétben - most semelyik kategóriában nem kellett elszenvedniük a megtakarítóknak.

A vagyon arányában kifejezve még erősebbnek mutatkozik a győztes kategória dominanciája: a legnagyobb vagyonarányos hozam májusban a részvényalapoknál keletkezett (+5,3%), ezt követi a származtatott (+2,0%), a vegyes (+1,6%), illetve az abszolút hozamú alapok (+1,6%) teljesítménye. Aki tehát május elején vásárolt, jól járhatott, különösen a részvényalapok hálálták meg ezen az időtávon a befektetők bizalmát.

A legnagyobb értékesítési számokat májusban az abszolút hozamú alapok produkálták, ez a kategória nettó értelemben 70,2 milliárd forintot tudott bevonzani. Némileg lemaradva, de szintén pozitív beáramlást könyvelhettek el a zártkörű-, tőkevédett- és kötvényalapok, itt rendre 20-25 milliárd közti összeg lett a májusi tranzakciók egyenlege. Kiáramlás csupán két kategóriában volt,

a májusi hónap az ingatlanalapokat érintette a legrosszabbul:

ennél a típusnál 2 milliárd forintos kiáramlást mutatnak a BAMOSZ adatai, habár a nettó eszközérték a hozamoknak köszönhetően itt is növekedett.

A kötvényalapok továbbra is a népszerűségi lista élén állnak, hiszen május végére a befektetők összesen 6147 milliárd forintnyi eszközt helyeztek el ezekben a termékekben. Az adatok mélyebb elemzése azt mutatja, hogy a hosszú hónapok során tapasztalt csökkenés után végre ismét növekedésnek indult a kötvényalapok állománya. Mindazonáltal a tavalyi év eleji szintet még nem sikerült elérniük, hiszen a 2024-es esztendőt 6236 milliárd forinttal zárták a kötvényalapok.

A dobogó második helyét a vegyes alapok birtokolják, amelyek összesen 3038 milliárd forintot képviselnek. A harmadik helyezett az abszolút hozamú alapok, amelyek állománya 2933 milliárd forintra rúg. Mindkét kategória jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi időszakban.

Az év első hónapjai óta a magyar befektetési alapok összesen 809 milliárd forintnyi új tőkét vonzottak be. Különösen a vegyes alapok és az abszolút hozamú alapok emelkedtek ki, hiszen ezek a kategóriák együttvéve 597 milliárd forinttal növelték a szektor által kezelt vagyon mértékét, figyelmen kívül hagyva a hozamok hatását.

A 2019-től 2025-ig terjedő időszakot elemezve látható, hogy a szektor idei tőkevonzó képessége nem emelkedik ki a megszokott keretek közül. Az első öt hónapban elért 809 milliárd forintos nettó értékesítés messze elmarad a tavalyi 1174 milliárd forintos eredménytől, és még a tavalyelőtti 885 milliárd forintot sem éri el. Ez különösen figyelemre méltó annak tükrében, hogy az idei év elejét a PMÁP-kamatfizetések dominálták, amelyek révén a lakossági befektetők 1300 milliárd forintot meghaladó összeget kaptak vissza. A lakossághoz beáramló tőke vonzotta a befektetési alapokat is, ám a nettó értékesítések alapján eddig nem tapasztalható rekordév az alapok számára: úgy tűnik, hogy a piacra érkező jelentős új kereslet nem a befektetési alapok keretein belül realizálódott.

Az Európai Központi Bank jóvoltából ismerhetjük a befektetési alapokban és más befektetési formákban tartott vagyon megoszlását a társadalmon belül: a legfrissebb, 2024. év végi adatok megmutatják, hogy befektetési alapokba szinte csak a leggazdagabb vagyoni tized tagjai fektetnek. A nettó vagyon szerinti legfelső tizedben közel 32 millió forint volt a befektetési alapokban tartott vagyon egy háztartásra jutó átlagos nagysága, míg a többi vagyoni réteg körében sokkal kevésbé vagy egyáltalán nem jellemző az ilyen típusú vagyonelem. Ezzel a befektetési jegyekben lévő lakossági vagyon 92,7%-a a legfelső vagyoni tized kezében koncentrálódott.

A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. A forrást a Getty Images biztosítja.

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következőekben részletes jogi tájékoztatást talál.