Rangsorolt oktatási intézmények és éles verseny a tudás tesztelésében – mit tervez a kormány a jövőben?

A kormány idén is kiküldte legfrissebb kérdőívét a Kréta-rendszeren keresztül a szülőknek, gondozóknak, pedagógusoknak és oktatóknak, amelyben több problémás kérdéssel is találkozhattak a kitöltők tízezrei. Az egyikben a kormány arról érdeklődik, hogy bánnák-e, ha a kompetenciafelmérések innentől pontokra mennének, amelyek beleszámítanak a gimnáziumi felvételibe. A másikban egy iskolai rangsort helyeznek kilátásba, míg a harmadikban a képviselők oktatási intézményekből való kitiltásáról kérdeznek. Többen felháborodtak a kérdéseken, amivel kapcsolatban a Belügyminisztériumhoz fordultunk, akik levélben reagáltak kérdéseinkre.

A Kréta-rendszeren keresztül a Belügyminisztérium évről évre felméri, hogyan vélekednek a szülők, gondviselők, pedagógusok és oktatók az oktatási rendszer működéséről. A felmérés célja, hogy feltérképezze, mennyire ismerik a Kréta platformot, annak új funkcióit, és hogy milyen javaslataik vannak a rendszer fejlesztésére. A 2025 január-februári kérdőív ismételten megérkezett, és a fejléc alapján kiderült, hogy a kormány a "gyermekek tanulói és személyes fejlődése érdekében" szinte egy tucatnyi kérdésben kéri a szülők véleményét.

Igen ám, viszont a 2025-ös kérdések közé három olyan is becsúszott, amelyen több gondviselőnek is megakadt a szeme. A Szülői Hang egyenesen odáig ment, hogy levelet intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez, hogy kérdőre vonják a kérdések igazságtartalmáról és lehetséges jövőjéről. A szóban forgó három kérdés a következő volt:

Bár a kérdésekben semmi nincs biztosan állítva, tehát egyáltalán nem 100 százalék, hogy ezeket az intézkedéseket bevezetné a Belügyminisztérium - bár a hvg.hu információi szerint az oktatási államtitkárság dolgozói már megkapták a tervezett változtatásokról szóló híreket. Lapunk a belügyi tárcához fordult, hogy megtudjuk, tervezik-e bármelyiket komolyabban megfontolni, esetleg bevezetni a közeljövőben.

Az első aggályos kérdés, amely a kompetenciamérések pontszámra alakítását és a gimnáziumi felvételibe való integrálását érinti, komoly társadalmi diskurzus tárgyává vált. A kormány két lehetőséget kínált a szülők számára: az egyik opció szerint támogatják, hogy a kompetenciamérések eredményei beleszámítsanak a felvételi eljárásba, míg a másik lehetőség a jelenlegi rendszer fenntartását preferálja, amely csupán visszajelzésként szolgál az iskolák pedagógiai tevékenységéről.

A Szülői Hang véleménye szerint ez a téma rendkívül problémás, mivel újabb nyomásgyakorlást jelentene a gyermekek és a szülők számára egyaránt. A diákoknak még inkább fel kellene készülniük a felmérésekre, hogy minél kedvezőbb eredményeket érjenek el, ami egy újabb feszültségforrást jelentene. Ezen felül a szülőknek is plusz anyagi terheket kellene vállalniuk, ami még inkább megnehezítené a helyzetüket. A gyerekek pedig egy újabb versenyhelyzetbe kerülnének, ami nemcsak stresszes, hanem a tanulás örömét is háttérbe szoríthatja.

A gimnáziumokba való bejutás lehetősége tovább csökkenhet, ami nem meglepő, tekintettel arra, hogy a tankerületi gimnáziumok már a felvételi eljárás során minimumpontszámokat alkalmazhatnak egy ajánlás alapján. Ez a gyakorlat pedig már önmagában is számos diákot kizár a továbbtanulás lehetőségéből. Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője osztotta meg gondolatait cikkünkben.

A fejlemények kapcsán senki sem volt igazán meglepve, hiszen a kormány már korábban világosan kifejtette szándékait: céljuk, hogy "az általános iskola befejezése után tízből 7, sőt inkább 8 diák a technikumot válassza a gimnázium és a felsőoktatás helyett". Ennek értelmében "a gimnáziumi képzés arányát 40 százalékról 30-ra, sőt akár 20-ra kívánják csökkenteni, ami csak drasztikus intézkedésekkel lehetséges" - áll a nyilatkozatban.

Megkeresésünkre a Belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy döntés ugyan még nem történt, viszont

A köznevelési államtitkárság jelenleg több olyan lehetőséget elemez, amelyek segítenek a tanulóknak megérteni, hogy az országos kompetenciamérés tesztjeinek kitöltése nemcsak hasznos, hanem elengedhetetlen is a fejlődésük szempontjából. Ezzel szeretnék hangsúlyozni, hogy ez a folyamat nem csupán időtöltés, hanem komoly jelentőséggel bír.

Ebből egyértelmű, hogy a kérdés az asztalon van és nagy valószínűséggel várhatók változások a mostani rendszerben.

A második kérdés a iskolák rangsorolásával foglalkozott, amelynek fő célja, hogy a szülők mérlegelnék-e a beiskolázás során, ha egy intézmény jobban szerepel a rangsorban, mint a másik. A szülők igennel vagy nemmel fejezhetik ki véleményüket, ám talán sokkal lényegesebb kérdés, hogy milyen szempontok alapján történne a rangsorolás? Ezt a kérdést természetesen megküldtük a Belügyminisztériumnak.

A Szülői Hang arra hívta fel a figyelmet, hogy nem létezik egzakt módszer az iskolák rangsorolására, hiszen a pedagógusok teljesítményét elég nehéz számszerűsíteni, mindemellett az is több kérdést vet fel, ha egy jó tanár tanít egy kevésbé felszerelt iskolában, vagy egy jól felszerelt iskolában egy szerényebb kompetenciákkal bíró kolléga - tehát

Plusz azt is figyelembe kell venni, hogy egy olyan intézmény, ahol sok hátrányos helyzetű, beteg, fogyatékos diákot tanítanak, teljesen másképp működik mint egy olyan, ahol az egészséges, jobb körülményekből érkező gyerekek vannak többségben.

Lehetséges, hogy a jómódúbb családok számára egyszerűbbé válik a legjobban teljesítő iskolák kiválasztása, míg a hátrányosabb helyzetűek számára egyre szűkül a lehetőségek köre. Előfordulhat, hogy a rangsor alján végző intézmények sorsa megkérdőjeleződik, és végül bezárásra kerülnek, hiszen sokan úgy vélik, hogy ezekre már nincs szükség. Mi lesz így azokkal a diákokkal, akik ezeken az iskolákon tanulnak?

- Pintér Sándorhoz irányultak a kérdések.

Továbbá, aggasztó lehet, hogy a rangsor alján szereplő iskolák vonzereje csökkenhet, ami azt eredményezheti, hogy a jövőben még kevesebben fognak ezek közül választani. Ez a tendencia csak tovább mélyítheti a szakadékot az élvonalbeli és a hátrányos helyzetű intézmények között, hiszen a szülők többsége az "elit" iskolákba igyekszik beíratni gyermekeit. Emellett komoly kihívást jelent, hogy hogyan lehet objektív szempontok alapján összehasonlítani egy budapesti általános iskolát egy borsodi faluban található intézménnyel.

A kormányzatnak prioritásként kellene kezelnie a problémák hatékony megoldását, és ehhez megfelelő erőforrásokat kellene biztosítania, ahelyett, hogy az iskolákra terhelné a felelősséget a rangsorolás révén.

- Állítják, hogy a háttérbe szorított intézmények akár a bezárás kockázatával is szembesülhetnek.

A Belügyminisztérium véleménye az a témában, hogy rangsorok eddig is készültek az iskolákról és

Soha nem merült fel, hogy a rangsor összeállítóit megkérdezzék arról, milyen kritériumok szerint végzik a rangsorolást, és hogy ez milyen következményekkel jár. A Belügyminisztérium, bízva abban, hogy számára is megengedett rangsorokat készíteni, és tudva, hogy minden ilyen lista vitát generálhat, úgy döntött, hogy nemcsak a rangsort, hanem a mögöttes módszertant is nyilvánosságra hozza.

Tehát az intézmények rangsorolásra kerülnek, de a lényeges különbség az lesz, hogy most már tisztában leszünk azzal, milyen kritériumok alapján készíti el a listát a minisztérium.

A harmadik aspektus, amelyet a Szülői Hang "manipulatív kérdésként" emleget, olyan dilemmát vet fel, amelyre nem létezik helyes válasz. Ez a téma a parlamenti képviselők iskolák és óvodák területéről való esetleges kitiltásával foglalkozik - természetesen kivéve azokat, akik az oktatásért felelős politikai szereplők. A kérdés két lehetséges megközelítést kínál:

Ez a helyzet valóban kétélű problémát vet fel, hiszen a választott képviselőknek az lenne a kötelezettségük, hogy rendszeresen részt vegyenek az oktatási intézmények életében, és ellenőrizzék a tanítási folyamatokat. Emellett fontos lenne, hogy tájékoztassák a választópolgárokat a köznevelés helyzetéről. A Szülői Hang megfogalmazása szerint "a propagandalátogatások betiltása lenne a cél, nem pedig az összes politikus eltiltása ettől a feladattól."

Egy másik nézőpont szerint a másik lehetőség félreérthető, mivel a válasz azt sugallja, hogy "mindenki látogathatja" az intézményeket. Ez a megfogalmazás könnyen teret adhat a bűnözők, szatírok vagy akár más, nem kívánatos személyek megjelenésének is. Így tehát a kérdésre adott válasz nem igazán kielégítő - véli a Szülői Hang.

A kormány ismét manipulálja a közvéleményt, irányított kérdéseket intéz a szülők felé, miközben elrejti az elképzeléseik jelentős részét és azok következményeit. Ezzel valójában megtévesztik és félrevezetik a választókat, hazugságokkal árasztják el a magyar családokat. Egy olyan felmérést indítanak, amely a megtévesztésre és az elhallgatásra épül, ezzel pedig a gyermekeink jövőjével játszanak!

- Határozottan zárták le a belügyminiszterhez intézett nyílt levelüket, tele szenvedéllyel és eltökéltséggel.

A Belügyminisztérium reagálva kérdésünkre jelezte, hogy átfogó változásra nem számíthatunk a szabályozás terén, azonban néhány pontosítást mindenképpen terveznek. Emellett kiemelték, hogy az iskolákba való bejárás jelenleg is szigorúan korlátozott, mivel...

Az iskolákban és óvodákban a tanulók, pedagógusok és az intézmény munkatársai számára van érvényes tartózkodási jog. A szülőknek csupán addig van belépési engedélyük, amíg gyermeküket eljuttatják az intézménybe, vagy amíg az óvodába be nem kísérik őket.

Ezen kívül hangsúlyozták, hogy a kérdőívet kitöltő szülők véleménye "kiemelkedő iránymutatást nyújthat az ágazat vezetői számára, és a kérdőívek alapján oktatáspolitikai, valamint esetenként operatív lépések is meghozhatók." Megjegyezték, hogy a válaszadók száma folyamatosan növekszik, ami arra utal, hogy a szülők érzik, hogy a tárca figyelembe veszi az ő észrevételeiket. A 2025-ös kérdőív eredményeit a kiértékelés után az Új Köznevelés című folyóiratban fogják publikálni.