Árulkodó jelek: hogyan ismerhetjük fel, ha a ChatGPT készítette a szöveget Ha valaha is próbáltál ki különböző szövegeket, talán észrevetted, hogy a mesterséges intelligencia, mint a ChatGPT, sajátos stílusjegyeket hordoz. Íme néhány figyelemfelkeltő jel
A mesterséges intelligencia mára szerves részévé vált mindennapjainknak. Annyira elterjedt, hogy a képalkotástól a szövegíráson át egészen az útvonaltervezésig szinte minden területen alkalmazzuk. Sok esetben olyan természetesen integrálódik a folyamatokba, hogy a felületes szemlélők talán észre sem veszik, hogy MI által generált tartalommal találkoznak. Nézzük meg, hogyan lehet azonosítani az ilyen módon készült szöveget!
A mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű fejlődése révén az utóbbi években egyre gyakoribbá vált, hogy különféle szövegek, képek, videók, hanganyagok és multimédiás tartalmak készülnek, akár teljes egészében, akár részben MI segítségével. Sokan a technológia által kínált lehetőségeket a hatékonyság növelésére használják, ami idő- és energiatakarékossághoz vezet, míg mások inkább humoros, vagy éppen ellenkezőleg, félrevezető, manipulációra alkalmas tartalmak előállítására fordítják ezt a tudást. Ez a jelenség azonban nem csupán gazdasági veszteségeket és politikai következményeket vonhat maga után, hanem komoly etikai dilemmákat is felvet az MI alkalmazásának céljaival és eredményeivel kapcsolatban.
E párhuzamosan zajló folyamat során a felhasználóknak és tartalomkészítőknek is szembesülniük kell azzal a ténnyel, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásával egyre kifinomultabb és tökéletesebb tartalmak jöhetnek létre. Ennek következtében gyakran kihívást jelent megkülönböztetni az MI által generált és az emberi kreativitás gyümölcsét képező tartalmakat. Szerencsére azonban léteznek olyan árulkodó jelek, amelyek segítségével a figyelmes és alapos emberek viszonylag gyorsan azonosíthatják, hogy egy adott kép, szöveg, videó vagy hanganyag humán vagy mesterséges forrásból származik. Cikkünkben ezúttal kizárólag a szövegekre szeretnénk koncentrálni, hiszen legyen szó beadandó dolgozatról, diplomamunkáról, újságcikkről, ünnepi beszédről vagy akár egy egyszerű levélről, a mesterséges intelligencia új lehetőségeket nyitott meg a szövegkészítés terén is.
Ugyan egyre kifinomultabb szövegfelismerő szoftverek léteznek (például a ChatGPT által generált szövegek felismerését célzó GPTZero), amelyek - a tartalomban megjelenő trendeket, mintákat és információkat felismerve, bizonyos kifejezések és szavak rendjéből, ismétlődéséből, a kreativitás meglétéből vagy hiányából, a mondatok hosszából és összetételéből - nagyjából képesek belőni, hogy emberi elme vagy mesterséges intelligencia alkotta tartalomról van-e szó, nem mindig érdemes ezek eredményére támaszkodni. Pontosabban, nem kizárólag ezek eredményére érdemes támaszkodni egy gyanús eredetű szöveg csekkolásakor.
Ahogyan az East Central College összefoglalójában is olvasható, a szövegfelismerő szoftverek nem mentesek a hibáktól. Érzékenységük változása miatt előfordulhat, hogy olyan dokumentumokat, melyeket emberek írtak, mesterséges intelligencia által generált szövegként azonosítanak, holott semmi közük a gépi íráshoz. Az ECC példaként említi a Bibliát vagy az Egyesült Államok alkotmánya egyes részeit, amelyeket már tévesen MI-alkotásként könyveltek el.
Mi magunk is elvégezhetjük a szövegek ellenőrzését, ha tisztában vagyunk azokkal a szempontokkal, amelyeket érdemes figyelembe venni. Az Egyesült Államokban található Capitol Technology University magánegyetem összefoglalója alapján az MI által generált szövegek azonosítását elősegíthetik olyan tényezők, mint a szövegben előforduló ismétlődések és inkonzisztenciák, amelyek ellentmondásokra vagy következetlenségekre utalhatnak.
A népszerű ChatGPT időnként produkálhat olyan mondatokat, amelyek értelmetlenek vagy szokatlan szerkezetűek, és nem mutatnak egyértelmű gondolati folytonosságot. A szövegek belső hangnemének és stílusának eltérései, valamint a témák hirtelen váltakozása egy adott szakaszon belül figyelmeztető jelek lehetnek: ezek arra utalhatnak, hogy a mesterséges intelligencia által generált szövegekben a koherens gondolatok összekapcsolása nem sikerült zökkenőmentesen.
Az emberek is gyakran változtathatják a mondatszerkezeteket a folytonosság fenntartása érdekében, de az ismétlődések ilyenkor jellemzően egy sajátos emberi mintát követnek.
A kontextus és a tartalom szempontjából fontos megjegyezni, hogy ha egy szöveg nem illeszkedik egyértelműen egy adott keretbe, akkor az mesterséges intelligencia alkalmazására utalhat. Olyan érzésünk lehet, mintha a szöveget kiemelték volna egy teljesen más szövegkörnyezetből, ami furcsa és zavaró hatást kelthet. Továbbá, ha a szöveg konkrét részletekre hivatkozik a tágabb kontextus ismerete nélkül, és ezek között látszólag nincs logikai kapcsolat, az is gyanúra adhat okot.
Sablonos írások bármikor, bárki által előállíthatók, függetlenül attól, hogy milyen műfajról vagy céltudatos üzenetről van szó. Az igazi különlegesség azonban az egyediségben rejlik: az a sajátos hangvétel és kifejezésmód, amely az emberi tapasztalatok és érzések tükröződése. Még az általános tartalmakban is érezhető az egyéniség, amely egyedivé teszi azokat. Ha egy szövegben ellenőrizhetetlen állítások, megbízhatatlan források vagy nyilvánvaló valótlanságok találhatók, akkor érdemes fenntartásokkal kezelni a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat. Az ilyen jelek ugyanis figyelmeztethetnek arra, hogy a szöveg mögött nem elég szilárd alapok állnak, és talán nem az emberi gondolkodás mélységét tükrözi. Az egyediség és az autentikus kifejezésmód mindig is a legértékesebb írásbeli kommunikáció jellemzője marad.
A nyelvtant és a szókincset illetően is számos árulkodó jel van. Ha például egy szövegben feltűnően sok a divatos kifejezés, a szakzsargon, akkor előfordulhat, hogy az MI ezekkel próbálta kitölteni a tények, tudásbeli hiányosságok kiesésével keletkező helyet. A CTU tájékoztatója szerint ez különösen látványos és tetten érhető például a marketinges tartalmakban.
Az idézetek beillesztése a szövegbe sokszor árulkodó jel lehet, és ez a szöveg tartalmától, nyelvtanától vagy formájától függően változhat. Az olyan eszközök, mint a ChatGPT, könnyedén integrálhatják az idézeteket a szövegekbe, azonban ezek nem mindig illeszkednek megfelelően a kontextusba. Ezt a problémát emeli ki a Capitol Technology University, figyelmeztetve arra, hogy a helytelenül alkalmazott idézetek zavaróak lehetnek.
Fontos szempont, amire érdemes figyelmet fordítani, az érzelmek és a kreativitás jelenléte vagy hiánya. Az ember által írt szövegek általában gazdagok érzelmekben, és egyedi gondolatmenetet követnek, amely tükrözi az író egyéni stílusát és világképét. Ezzel szemben a mesterséges intelligencia által generált tartalmak gyakran egységesek és tényszerűek, ami miatt sokszor hiányzik belőlük a mélység és a színesség. Bár léteznek módszerek, amelyekkel finomíthatjuk az MI által előállított szövegeket, például olyan utasításokkal, amelyek a személyes hangvételre vagy a véleményalkotásra helyezik a hangsúlyt, ez a folyamat több időt és energiát igényel. Az egyediség és az érzelem tehát kulcsfontosságú tényezők, amelyeket érdemes figyelembe venni a szövegalkotás során.
Amikor gyorsan szeretnénk információt gyűjteni egy adott témában, érdemes kihasználni a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, hogy a lehető legtöbb adatot elérhessük az interneten. Ugyanakkor fontos, hogy tudatosan figyeljünk a potenciális hibákra: a MI által generált szövegek nem mindig támaszkodnak kizárólag megbízható és hiteles forrásokra, ezért érdemes kritikusan kezelni az így szerzett információkat.
Ezért tudatosan kell velük bánni, és minden esetben érdemes ellenőrizni a kapott szöveget. Nem személyes élményeken vagy tapasztalatokon alapulnak, nem saját véleményt tükröznek és nem alkalmasak arra, hogy kizárólag ezek alapján hozzunk meg egy döntést vagy foglaljunk állást valamilyen fontos kérdésben.
