Sokféle lehetőség rejlik a felvételi során a pluszpontok megszerzésére, de kérdéses, hogy ez valóban a legjobb megközelítés.

A katonai szolgálat, a nyelvvizsga, az olimpiai eredmények, vagy akár a fogyatékosság miatt eddig is lehetett pluszpontokat szerezni az egyetemi felvételi eljárások során. Azonban azóta, hogy az intézmények maguk dönthetnek a többletpontok odaítéléséről, számos meglepő és szokatlan javaslat került napvilágra. Például hittanórák, lakóhely vagy akár a korábban tanuló rokonok is szerepet játszhatnak a pontok megszerzésében bizonyos helyeken. Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának szóvivője úgy véli, hogy a rendszernek van potenciálja, de még rengeteg finomítani való akad rajta.

Az utóbbi években a magyar felsőoktatás felvételi folyamata átalakuláson ment keresztül, amely jelentősen megkönnyíti a jelentkezők helyzetét. A korábbi kötelező emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga eltörlése új lehetőségeket teremtett a diákok számára, hiszen most már nem szükséges egy adott tantárgyból magasabb szintű vizsgát tenni a felvételi sikerességéhez. Továbbá, a jogszabályokban meghatározott minimumponthatárok hiánya még inkább növeli a felsőoktatási intézmények önállóságát, lehetővé téve számukra, hogy saját szakonként állapítsák meg a felvételi követelményeket. Ez a változás rugalmasabbá és egyedibbé teszi a felvételi rendszert, amely jobban alkalmazkodik a hallgatók igényeihez.

Ezen kívül az egyetemek számára adott a lehetőség, hogy...

Emelt szintű érettségit még mindig megéri egyébként letenni, hiszen a felvételi eljárás során ilyenkor százalékos eredményt vesznek figyelembe (tehát egy 85 százalékos emelt szintű vizsga 85 pontot ér). Középszintű érettségi esetében viszont csak 67 százalékban számítják be a felvételibe az eredményt (vagyis egy 100 százalékos középszintű vizsga csak 67 pontot ér majd).

A nagy szabadság keretein belül - ahogy már említettük - több olyan felsőoktatási intézmény működött, amely a szakmai pályán szerzett tapasztalatokat, vagy az intézmény által szervezett előkészítő képzéseken (akár díjfizetés ellenében) való részvételt, vagy nyílt napokon való aktív részvételt is különböző pluszpontokkal jutalmazta. Például a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a hittanórákon való részvételért, valamint a hitéleti tevékenységekben való aktív részvételért is extra pontokat biztosított a jelentkezőknek. Ezen kívül a Dunaújvárosi Egyetem különösen generózusan, akár 50 vagy 100 pluszpontot is adhatott annak, aki egy meghatározott intézményből érettségizett - mindez annak köszönhető, hogy az egyetem stratégiai partnerséget alakított ki az adott középiskolával.

Nem csupán szokatlan esetek fordulnak elő, hanem a különböző területeken elért pluszpontok is megmaradtak az esélyegyenlőség, a sportteljesítmények, illetve a tanulmányi vagy művészeti versenyeken szerzett eredmények kapcsán. Emellett figyelembe veszik a katonai szolgálatot, a szakképesítést, az emelt szintű érettségit, valamint a nyelvvizsgát vagy nyelvtudást is. Az viszont már intézményenként eltérő, hogy egy-egy kiemelkedő teljesítményért mennyi pluszpontot osztanak ki.

Az intézmények sajátos szabályrendszere alapján továbbra is léteznek intézményspecifikus többletpontok. Például, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) is különböző módon jutalmazza azokat a diákokat, akik az általuk rendezett versenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Míg az SZTE 50 ponttal honorálja az ilyen eredményeket, a BME csupán 30 pontot ad érte. Ebből világosan látszik, hogy az egyetemek saját megközelítésük szerint értelmezik a 100 extra pont elosztásának lehetőségét, amely jelentősen megkönnyíti a hallgatók számára a bejutást.

A Hallgató Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem teljesen értett egyet a komplett rendszerrel, véleményük szerint inkább a mérhető teljesítményre, illetve a fiatalok tehetségére és szorgalmára kellene helyezni a hangsúlyt.

Kérdéseinkre Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke válaszolt, aki helyesbített, miszerint nem arról van szó, hogy nem értenek egyet az intézmények nagyobb autonómiájával, hiszen vannak ennek nagyon jó részei is, viszont kétségtelen, hogy vannak olyanok is, amelyek megoldásra várnak, de "abszolút együttműködtünk a minisztériummal, volt erre egy egészen komplex kampányunk az új felvételi rendszer megértetése érdekében".

Ez a típusú szabadság, amennyiben az intézmény bölcsen alkalmazza, és olyan típusú pluszpontokat biztosít, amelyek előre mutatnak és átfogóbban mérik a diákok teljesítményét, mint a korábbi rendszer, akkor valóban pozitív változást hozhat.

- mondta, hozzáfűzve, hogy a HÖOK részéről teljes mértékben támogatják azt az elképzelést, miszerint 2025-től nem csupán a matematikai, magyar nyelvi és történelem tudás alapján kellene megítélni egy diákot. Helyette fontos, hogy a sport, a kulturális teljesítmények és az önkéntes munkák eredményei is mérlegelésre kerüljenek.

Ami ellen 2024-ben tiltakoztak, az az volt, hogy az intézmények nem mindig fektettek be elegendő kreativitást és szellemi energiát abba, hogy átgondolják a helyzetet. "Olyan típusú pluszpontok bukkantak fel, amelyek több mint nevetségesek" - utaltak itt a korábban említett, vitatható módon kiosztott pluszokra. Például volt olyan eset, amikor egy intézmény azért adott pluszpontokat, mert valaki az adott városban vagy régióban él.

Olyan pluszpontokat kellene osztogatni, ami alapvetően a meritokráciának a definíciójába beletartozik, tehát valamilyen aktív tevékenységet és eredményt elért az illető

- világította meg.

Elmondta továbbá, hogy a változások elején két dologra hívták fel intézményi szinten a figyelmet:

Összességében elmondható, hogy még hosszú út áll előttünk, mire ez a rendszer igazán kiforrottá válik és olyan gördülékenyen üzemel, mint az előző verzió. Az intézményeknek időre van szükségük, hogy átlássák, mi az, ami hatékonyan működik, és mi az, ami nem hoz eredményt. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a rendszernek vannak értékes aspektusai és jövőbe mutató elemei.