Sokan nincsenek tisztában ezzel az öröklési szabállyal: az ilyen típusú végrendelet nem érvényes!


Viszont a végrendelet érvénytelenségét kimondó szabály alól van egy kivétel. Szóval kissé komplikált a helyzet, érdemes mindent elolvasni.

Az ember általában úgy képzeli el, hogy a végrendelet olyasvalami, amit valaki egymaga, egyedül ír meg saját halála esetére. Kivételként ugyan, de létezik azonban közös végrendelet is - erről lesz most szó. A lényeg mindenesetre az, hogy főszabály szerint egy okiratban csak egy ember végrendelkezhet.

A közös végrendelet alapvetően nem érvényes.

A végrendeleti öröklés leglényegesebb szabályait a Polgári Törvénykönyv 7:23. §-a foglalja össze. A főszabály szerint, ha két személy egyazon dokumentumban fejezi ki akaratát a haláluk esetére, az a rendelkezés érvénytelen lesz.

"Két vagy több egyén által bármilyen formában, egyazon okiratban megfogalmazott végrendelet érvénytelen."

A főszabály így hangzik: ez a kitétel egyértelműen megfogalmazva, de van egy kis csavar a történetben...!

Amikor mégis érvényes a közös végrendelet

Fontos kivétel, hogy bizonyos feltételek mellett mégiscsak érvényes lehet egy közös végrendelet, és a fő kivétel pontosan az, amire minden bizonnyal ön is azonnal gondolt: ha házastársak végrendelkeznek egyszerre, egy okiratban. A házastársaknak akkor érvényes a közös végrendelete, ha:

Az életközösség fennállása alatt készült dokumentumban, egyetlen egy okirat keretein belül; és;

* sajátkezűleg írt végrendelet esetén az okiratot az egyik végrendelkező elejétől végig maga írja és aláírja, a másik végrendelkező ugyanabban az okiratban sajátkezűleg írt nyilatkozatban kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát is magában foglalja, és nyilatkozatát aláírja; illetve

* más által írt végrendelet esetén a végrendelkezők egymás és a tanúk együttes jelenlétében írják alá az okiratot, vagy mindkét végrendelkező egymás és a tanúk együttes jelenlétében külön nyilatkozik arról, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja; vagy

* amennyiben a házastársak végrendeletet készítettek.

Érdekes megjegyezni, hogy a Ptk. további alaki követelményeket is megfogalmaz a végrendeletekkel kapcsolatban. Ezek a szabályok azért létfontosságúak, mert a haláleset után elkerülhetetlen, hogy kétségek merüljenek fel a végrendelet érvényességével kapcsolatban. A jogszabály például kimondja, hogy ha a végrendelet több különálló lapból áll, és azt más személy írta, akkor csak akkor tekinthető érvényesnek, ha minden egyes lapot folyamatos sorszámmal láttak el, valamint mindkét végrendelkező és mindkét tanú aláírta az összes lapot. A saját kezűleg írt közös végrendelet esetében is hasonló a helyzet: annak érvényességéhez nélkülözhetetlen, hogy minden lap sorszámmal legyen ellátva, és a másik végrendelkező is aláírja az összes oldalt.

A házassági szerződés egyben közös végrendeletként is funkcionálhat, amely lehetőséget ad a párok számára, hogy előre meghatározzák vagyoni helyzetüket és öröklési szándékaikat. Ezzel a megoldással a felek kifejezhetik, hogyan szeretnék rendezni vagyonukat és az öröklést, amennyiben bármelyikük elhunyna. A közös végrendelet így nemcsak a jövőbeli viták elkerülését szolgálja, hanem biztosítja, hogy a pár mindkét tagja akaratának megfelelően kerüljön kezelésre a közös vagyon.

És még egy érdekesség a Ptk. 4:68. §-ából, ami arról szól, hogy egy házassági vagyonjogi szerződés tartalmazhat halál esetére szóló rendelkezést is. Ez effektíve egy közös végrendelet és annak szabályai szerint érvényes. Azaz: ha a házastársak vagyonjogi szerződésben vagyonukról haláluk esetére rendelkeznek, e rendelkezésre a közös végrendelet szabályait kell alkalmazni. Ilyen esetben a házassági vagyonjogi szerződés valamelyik házastárs halála esetén megszűnik, és "a házastársak közös végrendeleteként hatályosul".

Related posts