Egy európai ország sorsa a szakadék szélén áll, és most újabb radikális intézkedésekre van szükség.
Aláírta a boszniai szerb igazságügyi szervek szövetségitől történő elszakadásáról szóló jogszabályokat Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének az elnöke.
A boszniai szerb parlament február 27-én, mindössze két nappal azután, hogy a szövetségi bíróság első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre és hat év hivatali eltiltásra ítélte Milorad Dodikot, megszavazta ezeket a törvényeket. A bíróság döntése a boszniai nemzetközi főképviselő utasításainak figyelmen kívül hagyásán alapult, ami tovább fokozta a politikai feszültségeket a térségben.
Az új jogszabályok várhatóan ezen a héten megjelennek a hivatalos közlönyben, ezzel pedig hatályba is lépnek.
Ezek alapján a szövetségi igazságszolgáltatási intézmények, beleértve a bíróságokat, ügyészségeket és a rendőrséget, már nem rendelkeznek hatáskörrel a boszniai Szerb Köztársaság területén. Milorad Dodik úgy véli, hogy a bosnyák politikai vezetők valószínűleg az alkotmánybírósághoz fordulnak, hogy megkérdőjelezzék az újonnan bevezetett jogszabályok alkotmányosságát, ezzel próbálva megakadályozni azok hatályba lépését és alkalmazását. Dodik említette, hogy tárgyalásokat folytatott az adott terület belügyminisztériumával, és
bejelentette, hogy a boszniai szerb rendőrség meg fogja akadályozni, hogy a boszniai szerb képviselők ellen eljárás induljon a döntésük miatt.
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság vezetője, valamint a köztársaság parlamentje úgy vélik, hogy a boszniai szövetségi alkotmánybíróság nem rendelkezik valódi legitimitással, mivel külföldi bírák is helyet foglalnak a testületben. Dodik kijelentette, hogy a boszniai szerb vezetők ellen indított eljárásokat nem ismerik el érvényesnek, ezért a szerb politikusok nem fognak részt venni a meghallgatásokon. Milorad Dodik már három évtizede hangoztatja azt a nézetet, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kellene válnia, és úgy véli, hogy Bosznia mint állam működésképtelen.
Azt javasoljuk a bosnyákoknak, hogy tárgyaljunk, térjünk vissza az eredeti daytoni szöveghez, és kössünk új megállapodást Bosznia-Hercegovináról
- jelentette ki korábban Dodik a sajtó képviselői előtt Banja Lukában.
Ha nem tudjuk közösen megoldani a helyzetet, akkor fontoljuk meg egy békés elválás lehetőségét.
- mondta.
A boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás alapvetően formálja Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos struktúráját. E megállapodás értelmében az ország két fő egységre tagolódik: a boszniai Szerb Köztársaságra és a Bosznia-Hercegovinai Föderációra. Emellett bevezették a nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét, amelynek megbízottja jogot kapott törvények alkotására és meglévő jogszabályok felfüggesztésére.
Ivica Dačić szerb belügyminiszter Szerbia előző heti nemzetbiztonsági tanácsi ülése után a sajtónak úgy fogalmazott,
Ez a legszembetűnőbb válság azóta, hogy véget ért a boszniai-hercegovinai háború.
Szerinte a Dodik ellen hozott döntés a bosznia-hercegovinai hatóságok és néhány nyugati hatalom támadását jelenti a boszniai Szerb Köztársaság, valamint Szerbia érdekei ellen.
A boszniai szerb parlament az utóbbi évek során új irányt vett, amikor megszavazta a saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének kialakítását. Ezzel párhuzamosan döntöttek a szövetségi intézményrendszerből való kilépésről, valamint elfogadták a saját választási törvényüket. Ezek a lépések komoly belpolitikai feszültségeket generáltak országos szinten, tovább bonyolítva a már amúgy is zűrzavaros politikai tájat.
