Tikk-takk: Magyarország számára csupán 927 nap áll rendelkezésre, hogy megszabaduljon egy súlyos függőségtől.
Történelmi fordulóponthoz ért az Európai Unió: a kedden bemutatott rendelettervezete alapján három éven belül teljesen megszünteti az orosz földgáz és kőolaj importját. A terv kötelező intézkedéseket és feszes menetrendet ír elő minden tagállamnak a leválásra. Noha Magyarország sajátos helyzete miatt részleges haladékot kap, a végső határidő alól azonban nem mentesül: 2027. december 31-én mindenkinek véget ér az orosz energia időszaka.
2025. május 6-án Dan Jorgensen, az Európai Unió energiaügyi biztosa olyan javaslatot mutatott be, amely szerint 2027-ig az EU teljes mértékben megszünteti az orosz energiahordozók - földgáz, kőolaj, illetve nukleáris fűtőanyag - importját. A terv alapját a 2022 márciusában elfogadott Versailles-i nyilatkozat adta, amely az orosz-ukrán háborúra adott válaszként született, és az EU stratégiai autonómiájának megerősítését tűzte ki célul. Ennek egyik fő pillére az energiaszuverenitás volt, különös tekintettel az orosz fosszilis energiaforrásoktól való függetlenedésre - bár konkrét határidőt ez még nem tartalmazott.
A RepowerEU terv, amelyet később dolgoztak ki, világosan megfogalmazta az ambiciózus célt: egyesített erőfeszítésekkel csökkenteni az orosz energiahordozók iránti függőséget. 2024-re az EU földgázimportjának aránya Oroszországból mindössze 19%-ra csökkent, míg a kőolaj esetében ez az arány csupán 3%-ot tett ki a teljes behozatalból. Ennek ellenére az uniós országok továbbra is jelentős összegeket költenek orosz energiahordozók vásárlására, ezzel közvetve támogatva az orosz államot. Ráadásul egyes tagállamokban, mint például Magyarország és Szlovákia, a behozatal mértéke még növekedett is. Ennek következményeként az Európai Unió úgy határozott, hogy a tagállamok többségének támogatásával kötelező érvényű határozatot hoz:
A leválásra sürgősen és határozottan szükség van, és ezt mihamarabb végre kell hajtani.
A június 16-án bemutatott részletintézkedések fokozatos ütemezése lehetővé teszi, hogy az EU hatékonyan állítsa le az orosz földgáz importját, ugyanakkor minimalizálja az energiaárakra gyakorolt esetleges negatív hatásokat és megelőzze az ellátási zavarokat - állítja a javaslat.
A koncepció kiindulópontja az a megfigyelés, hogy...
Az orosz gázalternatívák bevezetése lehetséges anélkül, hogy komoly gazdasági nehézségeket okozna.
mivel rendelkezésre áll elegendő alternatív forrás a globális piacon, az EU infrastruktúra-hálózata jól összekapcsolt és megfelelő a vezetékes gáz LNG-vel való kiváltására.
De, amennyiben a folyamat során bármely tagállam esetében ellátásbiztonsági kockázat merülne fel (például egy alternatív forrás kiesése miatt), a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy rendkívüli intézkedéseket hozzon a probléma kezelése érdekében. Ilyen vészintézkedés lehet például stratégiai gáztartalékok felszabadítása, rugalmasabb szállítási megoldások engedélyezése vagy szükség esetén átmeneti mentességek biztosítása szigorú feltételekkel, hogy egyetlen tagállam se maradjon energia nélkül a tilalom miatt.
A Bizottság szoros együttműködésben fog tevékenykedni valamennyi tagállammal, különös figyelmet fordítva azokra, akik esetleg nehézségekkel néznek szembe. A javaslat célja, hogy biztosítsa, hogy egyetlen tagállam se szenvedjen energiahiányt.
„Kérlek, adj egyéni színt a mondanivalódnak” – javasolta Dan Jorgensen a tervet ismertető sajtótájékoztatón.
A dokumentum kiemeli, hogy bár az uniós szinten a lépésnek nincs jelentős költségvonzata, a tagállamoknak bizonyos beruházásokra és kiadásokra lehet szükségük az alternatív energiaforrások és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrák kiépítéséhez. Ilyen például az új gázvezetékek telepítése, LNG-terminálok építése, vagy a megújuló energia projekteinek támogatása. Fontos megjegyezni, hogy ezek a kiadások részben már elérhetők a RepowerEU keretprogramból, és uniós alapok, mint például az RRF RepowerEU fejezete vagy a kohéziós alapok segítségével is finanszírozhatók. A javasolt pénzügyi melléklet értelmében a tagállamok energiainfrastruktúra-fejlesztéseinek uniós szintű koordinálása és támogatása kulcsfontosságú kísérő intézkedés a tilalom mellett.
A rendelet önmagában nem biztosít közvetlen pénzügyi támogatást.
Ez Magyarország szempontjából azért problémás, mert a források eddig is ott voltak a diverzifikációs törekvésekhez. Ezt azonban Magyarország lényegében nem hívta le, most pedig már az is erősen kérdőjeles, hogy a jövőben lesz-e lehetősége ezekre a forrásokra. Ugyanis az Európai Unió nemrég figyelmeztetett: Magyarország jelentős lemaradásban van az uniós országspecifikus ajánlások végrehajtásában. Ez súlyosan veszélyezteti a 2021-2027-es uniós támogatások lehívását, különösen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) esetében, ahol eddig egyetlen szupermérföldkő sem teljesült.
A rendelet egy fokozatos, lépcsőzetes megközelítést alkalmaz az orosz földgáz importjának tilalmára, figyelembe véve az ellátásbiztonság szükségleteit. Az intézkedés legfontosabb lépései a következők:
Összességében elmondható, hogy a rendelettervezet kiemelt figyelmet fordít azokra a tagállamokra, amelyek a leválás következtében nehezebb körülmények között találják magukat, mint például Magyarország vagy Szlovákia. Ezen országok esetében...
A jelenlegi orosz gázszállítási megállapodások alapvetően 2027. december 31-ig érvényesek maradhatnak.
- ami az eredetileg megfogalmazott tervhez képest egy újabb évet jelent.
A földgázimport tilalom erősítése érdekében a rendelet kitér az uniós LNG terminálok kapacitásainak használatára is. 2025. június 17. után újonnan kötött vagy módosított szerződés keretében oroszországi székhelyű vagy orosz ellenőrzésű vállalatok többé nem vehetnek igénybe hosszú távú LNG terminálszolgáltatásokat az EU-ban. A korábban, e dátum előtt megkötött szerződések esetében ez a tilalom 2028. január 1-től lép életbe. A lépés azt biztosítja, hogy az EU LNG befogadó kapacitásait ne kössék le orosz érdekű szereplők, így azokat alternatív beszállítók javára lehet felszabadítani, növelve a rendszer rezilienciáját és rugalmasságát.
A javaslat arra irányul, hogy 2027 végéig teljes mértékben leállítsák az orosz kőolaj importját.
Természetesen, itt egy egyedi szöveg: "Az idő múlása kerek évfordulókra hívja fel a figyelmet, de a valódi különlegesség a 2024. április 15-én fog megérkezni, amikor egy új, váratlan lehetőség bontogatja szárnyait. Ezen a napon a világ minden táján szokatlan események sora várható, amely lehetőséget ad arra, hogy új utakat találjunk magunknak."
Az Európai Unió már 2022-ben szankciókkal nehezítette meg az orosz kőolaj importját, de most újabb lépéseket tervez a fennmaradó függőség teljes megszüntetésére, amely a teljes behozatal mindössze 3%-át jelenti. A tagállamoknak nemzeti stratégiákat kell kidolgozniuk az orosz olajbehozatal fokozatos csökkentésére, végső célként pedig a teljes leállítást 2027 végére. Ezen intézkedések keretében elengedhetetlen az információk megosztása és az uniós szintű együttműködés. A Bizottság aktívan támogatja az orosz olajszállítások kivezetését, amely magában foglalja a meglévő szankciók szigorú ellenőrzését, a "árnyékflották" elleni fellépést, valamint a kritikus infrastruktúrák védelmét. Mindezek célja, hogy 2027-re az orosz kőolaj teljesen eltűnjön az EU piacáról.
A megvalósítás központi eleme, hogy a tagállamoknak
nemzeti diverzifikációs terveket
Elengedhetetlen, hogy megtervezzék az orosz földgáz és kőolaj kivezetésének folyamatát.
A rendelet előírja, hogy a tagállamok legkésőbb 2026. március 1-ig nyújtsák be diverzifikációs terveiket. Ezekben a dokumentumokban részletesen ki kell fejteniük, hogyan kívánják fokozatosan megszüntetni az orosz energiaimportot. A cél az, hogy az országok proaktívan felkészüljenek a 2028-ra tervezett orosz gázkivezetésre, miközben biztosítják, hogy erőfeszítéseik ne veszélyeztessék az ellátásbiztonságot. Az uniós együttműködés és a közös tervek kidolgozása kulcsfontosságú a sikeres átállás érdekében.
A földgázra vonatkozó nemzeti tervnek különösen részletes tartalmi követelményei állnak rendelkezésre, amelyek célja a megfelelő átláthatóság megteremtése és a Bizottság felé irányuló információk pontos szolgáltatása. A tervekben kötelezően szerepelniük kell – már előre kidolgozott sablonok alapján – többek között a következő elemeknek:
A kőolajra vonatkozó nemzeti diverzifikációs terveknek hasonló módon be kell mutatniuk, miként szándékozik az adott tagállam 2027 végéig teljesen leállítani az orosz olaj behozatalát. A hangsúly az információszolgáltatáson és a koordináción van, hogy uniós szinten követhető és összehangolható legyen az orosz olajtól való megszabadulás folyamata. Mivel az olajembargó jelentős részben már érvényben van, e tervek segítenek feltárni a még fennmaradó importhelyettesítési igényeket és biztosítani, hogy minden tagállam elérje a teljes kivezetést a határidőre.
A javaslat számos új rendelkezést fogalmaz meg az orosz származású energiaimport nyomon követésére és ellenőrzésére, biztosítva ezzel a tilalmak betartásának, valamint az ellátásbiztonság helyzetének folyamatos monitorozását. Ennek érdekében a rendelet új átláthatósági kötelezettségeket állapít meg az energiapiacon tevékenykedő szereplők és a hatóságok számára:
Ráadásul vannak bizonyos interkonnektor pontok, amin keresztül az Unióba belépő földgázról az EU alapvetően azt feltételezi, hogy közvetlenül vagy közvetve az Oroszországból származik - így a listán ott szerepel a Kiskundorozsma és Kiskundorozsma 2 gázátadó pont is.
A javaslat egy rendelet formájában került előterjesztésre, amely az elfogadást követően közvetlenül alkalmazandó lesz minden tagállamban.
Az elfogadáshoz az uniós jogalkotási folyamat hagyományos keretei szükségesek, ami az együttdöntési eljárást jelenti. Ez azt takarja, hogy az Európai Parlament és a Tanács – amely az EU tagállamainak minisztereiből áll – közösen tárgyalja és hagyja jóvá a javasolt szöveget. A jóváhagyás érdekében a Tanácsban minősített többségre van szükség.
így vétózási lehetőség nincs.
A Bizottság már jelezte, hogy szoros együttműködést kíván kialakítani mind az Európai Parlamenttel, mind a tagállamokkal a jogszabály véglegesítése érdekében. Különös figyelmet fordítanak azokra az országokra, ahol az orosz energiáról való leválás a legnagyobb kihívást jelenti. A Tanács soros elnöksége, amely 2025 első felében Lengyelország lesz, kiemelt prioritásként kezeli ezt a kérdést. Ennek megfelelően várható, hogy a Miniszteri Tanács ülésein gyorsított ütemben foglalkoznak majd a javaslattal.
