Trump egyre inkább elveszíti a türelmét Putyin miatt, és úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok is komoly szankciók bevezetésére készül az Európai Unióval együttműködve.

Ahhoz képest, hogy Putyin saját maga javasolta, miszerint Isztambulban, bármiféle előfeltétel nélkül üljenek le tárgyalni Zelenszkijjel az ukrajnai konfliktus lezárásáról, még mindig kérdéses, hogy holnap tényleg ott lesz-e az orosz elnök a megbeszéléseken. Közben Donald Trump türelme egyre inkább a végéhez közelít.

Donald Trump béketeremtőként kívánta megörökíteni magát a történelem lapjain, ám mostanra egyre inkább frusztrációnak ad hangot - számol be róla a Welt. A Truth Social platformján nemrégiben feltette a provokatív kérdést, vajon Putyin megpróbálja-e "átverni" őt. Egy Mar-a-Lagón tartott gálavacsorán pedig a vendégeihez intézve kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz vezető "mindent akar" - vagyis egész Ukrajnát. A The Wall Street Journal információi szerint Trump többször is tanácskozott szakértőivel arról, hogy Putyin valóban szándékában áll-e véget vetni a konfliktusnak.

Az amerikai elnök, aki éppen Szaúd-Arábiában tartózkodik, most fokozza a nyomást a csütörtökre tervezett isztambuli tárgyalások előtt. A hétvégén határozottan hangsúlyozta közösségi oldalán: "Fontos hét vár ránk!" Keddre virradóra pedig kifejezte, hogy nem zárkózik el attól, hogy személyesen is ellátogasson Törökországba, amennyiben úgy érzi, hogy a dolgok előrehaladnak.

A helyzet azonban úgy tűnik, hogy nem igazán változik: Vlagyimir Putyin eddig nemcsak elvetette a Nyugat és Ukrajna által javasolt 30 napos fegyverszünetet, hanem folyamatosan rakétákkal és drónokkal csap le a megszállt ország különböző területeire. Ráadásul úgy tűnik, hogy ő maga még mindig hezitál, hogy részt vegyen-e a csütörtöki isztambuli tárgyalásokon.

Hamarosan kiderül, Trump hogyan reagál, ha Putyin figyelmen kívül hagyja a törökországi tárgyalásokra való felhívást. Eközben egy bipartid csoport az amerikai szenátusban komoly lépéseket tervez: 500%-os vámot szeretnének bevezetni azon országokra, amelyek Oroszországból importálnak olajat, gázt vagy uránt — ami Magyarországot is érintheti. Márciusban Trump már figyelmeztette a világot, hogy "aki Oroszországtól vásárol olajat, az nem állhat üzleti kapcsolatban az Egyesült Államokkal" - hívja fel a figyelmet egy német lap.

Az új amerikai szankciós csomagot április elején vezette be Lindsey Graham szenátor, aki Donald Trump közeli szövetségesének számít. Graham hangsúlyozta, hogy az elnök támogatása nélkül nem merne ilyen drasztikus lépéseket tenni. A tervezett intézkedések célja, hogy "teljes mértékben megrendítsék az orosz gazdaság alapjait" – fogalmazott a szenátor, aki szerint a szenátus többsége egyetért abban, hogy Vlagyimir Putyin nem hajlandó tárgyalni, és hogy viselkedése Ukrajnával szemben barbár és szégyenteljes. Graham előrejelzése szerint a csomag elfogadása heteken belül várható.

Mint ahogy többször beharangozták, újabb kemény szankciókra készül az EU is, ha Moszkva nem egyezik bele a tűzszünetbe. A Bild német kormányzati és uniós körökre hivatkozva jelentette, hogy három fő területet vesznek célba: az energiaágazatot (olaj, gáz és urán), a hajózási ágazatot, különösen a szankciók megkerülésére használt, közel 300 hajóból álló orosz "árnyékflottát", valamint a bankszektort.

A bankszektorban az Oroszországban tevékenykedő vagy a szankciók kijátszásában részt vevő bankokkal szembeni új büntetőintézkedésekről tárgyalnak. Német kormányzati körök szerint Oroszországnak a Swift fizetési rendszerről való - átmeneti - leválasztása is szóba került. Az energiaszektorban az Oroszországból származó gázimportot a jelentés szerint nullára kívánják csökkenteni. Jelenleg az EU-ban a földgáz közel 20 százaléka származik még mindig Oroszországból.

Oroszország gazdaságát egyre fokozódó nyomás nehezedik, amelyet Ukrajna teljes körű megszállása és a nyugati szankciók együttes hatása okoz. Ezt az információt a Stockholmi Átmeneti Gazdaságtani Intézet (SITE) legfrissebb jelentése tartalmazza, amelyet az Európai Unió pénzügyminisztereinek május 13-i tanácskozásán ismertettek.

Miközben a Kreml továbbra is gazdasági erőt sugall - a 2024-es 4,3%-os GDP-növekedésre hivatkozva -, a SITE kutatói arra figyelmeztettek, hogy a látszólagos ellenálló képesség félrevezető.

"A háborús gazdaság fiskális támogatása rövid távon segítette a gazdaság életben tartását, azonban a pénzügyi források átláthatatlansága, a torzító forráselosztási mechanizmusok, valamint a csökkenő költségvetési tartalékok hosszú távon fenntarthatatlanná teszik a rendszert" - áll a Reuters által idézett jelentésben. "A Kreml által hirdetett narratívákkal szemben az idő nem Oroszország javára dolgozik."