A Tajvan jövője komoly kihívásokkal néz szembe, hiszen Donald Trump vámháborúja és Kína katonai nyomásgyakorlása mind-mind fenyegetést jelentenek a sziget számára. A kereskedelmi feszültségek felerősödése és a katonai aktivitások növekedése arra figyelmez
Tavaly ősszel Kína először valósította meg, hogy teljesen körbekerítse Tajvant, és amerikai hírek szerint már egy átfogó haditervet is kidolgozott a sziget blokádjára. Szakértők véleménye szerint Peking 2027-re már a partraszállásos invázióra is felkészülhet. Eközben az Egyesült Államok egyre kevesebb biztonsági garanciát nyújt kelet-ázsiai szövetségeseinek, és Trump adminisztrációja alatt Tajvan a vámháború egyik fő célpontjává vált: a sziget akár 100%-os vámot is kaphat a félvezetőkre. Ha Washington nem változtat a stratégiáján, elképzelhető, hogy Tajvan hamarosan egyedül kénytelen szembenézni Kína egyre fokozódó agressziójával.
A The Wall Street Journal nemrégiben arról számolt be, hogy Peking fegyveres erői mostanra minden eddiginél felkészültebbek a Tajvannal szembeni blokád végrehajtására, ami azt jelentené, hogy teljesen elvágnák a szigetet a külvilágtól. Amennyiben a kínai vezetés úgy dönt, hadseregük képes lehet arra, hogy teljes izolációt teremtsen, ezzel hosszú távon kimerítve és megadásra kényszerítve Tajvant. Azonban ez a lépés szinte garantáltan katonai válaszlépést provokálna a tajvaniak részéről, amely komoly dilemmát jelentene az Egyesült Államok számára is.
Az azonban, hogy Donald Trump erre mit reagálna, kiszámíthatatlan, az elnök személyiségéből adódóan is.
hiszen az amerikai hadsereget minél kevésbé akarja bevetni nemzetközi szinten.
Ha Trump globálisan visszavonulna, Kína valószínűleg ennek éppen az ellentettjét valósítaná meg. Jelenleg még nem annyira aktív a világpolitikában, és nem rendelkezik olyan széles körű befolyással, mint az Egyesült Államok, de ez a helyzet folyamatosan változik. Peking már katonai támaszpontot működtet Afrikában, és aktívan fellép a nemzetközi kalózkodás ellen Ázsia és Afrika tengeri határvonalain. Ugyanakkor a Csendes-óceán térségében maga is "kalózként" viselkedik, hiszen a vitatott vizeken gyakran összecsap a szomszédos országok halászhajóival. Egyes területeken már militarizált mesterséges szigeteket is létrehozott, és az "egy Kína-elv" keretein belül Tajvan partjainál is megmutatja tengeri dominanciáját.
Az utóbbi időszakban szakértők egy figyelemre méltó új fejleményre figyeltek fel. A kínai haditengerészet legfrissebb hadgyakorlatain nem csupán a szigeten történő partraszállást gyakorolják, hanem sokkal inkább a blokád stratégiájára helyezik a hangsúlyt. A The Wall Street Journal által megszerzett haditerv alapján a céljuk a légifölény megteremtése, amely során harcirepülők és helikopterek tömege árasztaná el a sziget légterét. A tervek szerint Tajvan repülőtereit, kikötőit, katonai létesítményeit és energiaellátó rendszereit is blokád alá vonnák. Ezen felül hadihajók vennék körbe a szigetet, amelyek mögött repülőgép-hordozó anyahajók is sorakoznának. A biztosabb hatás érdekében a főbb kikötőkhöz vezető útvonalakat aknákkal is megnehezítenék. A kibertámadások sem maradnának el: Tajvan digitális infrastruktúrája folyamatosan célkeresztben lenne. Tavaly, a sziget körüli nagyszabású összfegyvernemi hadgyakorlat során Kína már megpróbálta ezt a blokádot, és a gyakorlat során sikerült teljesen körülzárniuk Tajvant.
Kína légiereje és haditengerészetre hatalmas méretű. Ők a világ egyik legnagyobb hajógyártói, flottájuk pedig már nagyobb az amerikainál. Repülőgéphordozó anyahajóval ugyan még csak kettővel rendelkeznek, de már építik a harmadikat, emellett pedig nukleáris tölteteket hordozó tengeralattjárókkal is rendelkeznek.
