Ugrásban az infláció: vajon érdemes még mindig megtartani a PMÁP-ot?

Ez történt Bényi Ildikó halála utáni első Önök kérték adásban: az esemény mélyen megrendítette a közönséget, és az adás során számos emléket idéztek fel a műsorvezető életéről és munkásságáról. A stúdióban a vendégek megosztották Ildikóval kapcsolatos személyes történeteiket, miközben a kamera előtt egy szívhez szóló megemlékezés zajlott. Az adás során mindenki kifejezte, mennyire fog hiányozni, és hogy az öröksége tovább él a nézők szívében.

A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) vonzereje jelentősen csökkent, miközben Magyarországon folyamatosan emelkednek az inflációs mutatók. Tavaly év végén még körülbelül 7 ezer milliárd forintot ért el a PMÁP-állomány, ám az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adatai szerint ez mára 6550 milliárd forintra apadt. A csökkenésben fontos tényező volt a kamatfizetések hatása is. Ráadásul az új kereslet a papír iránt szinte teljesen eltűnt; a múlt héten értékesített 141,6 milliárd forintnyi lakossági állampapír közül csupán 2,6 milliárd forint volt a PMÁP.

Pedig a PMÁP akár ígéretes befektetés is lehet hosszabb távon, ha emelkedik az infláció. Márpedig az idén napvilágot látott adatok egyelőre ezt vetítik előre, hiszen januárban 5,5, februárban 5,6 százalékos volt az áremelkedés üteme.

A 2025-re vonatkozó inflációs előrejelzések folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak, és számos szakértő már 5 százalék feletti áremelkedést valószínűsít az egész évre. Amennyiben ezek a várakozások pontosan megvalósulnak, úgy jövőre a PMÁP-ok kamata biztosan jelentős emelkedésnek indul.

Jelenleg kizárólag a 2032/J PMÁP-sorozatra lehet befektetni, amelynek kamata jelenleg 7,9%. Azonban április 22-től a helyzet változik: a kamat csupán a tavalyi 3,7%-os inflációra plusz 0,5%-ot adva, összesen 4,2%-ra csökken. Érdekes módon viszont 2026-ra a befektetők akár 6%-os vagy annál magasabb kamatra is számíthatnak. Más PMÁP-sorozatok esetében a kamatok az infláció felett 0,25-1,5% között mozognak, így elképzelhető, hogy néhány befektető már 2026-ban 7%-os körüli hozammal kalkulálhat, amennyiben az infláció az idén is magas marad.

Hosszabb távon azonban a várható áremelkedés előrejelzése már sokkal bonyolultabb feladat. Amennyiben a jegybank képes megvalósítani a 3 százalékos inflációs célját, akkor a 2032/J kötvény esetében várhatóan 2029-ig átlagosan 3,5, az utolsó három évben pedig 4 százalékos kamatot biztosítanak. Ezen kívül a többi PMÁP kamata is hosszabb távon 3,25 és 4,5 százalék között változhat.

A PMÁP megtartásának vagy más állampapírra való váltásának érdemessége több tényezőtől függ. Egyrészt fontos figyelembe venni a váltás költségeit, másrészt a jövőbeli kamatok alakulását is. Ha valaki úgy dönt, hogy az alacsony kamatozású PMÁP-ot másik állampapírra cseréli, akkor a Magyar Államkincstárnál egy 1 százalékos költséggel kell számolnia a csere során. Ezt a veszteséget kell kompenzálnia az új befektetés által elérhető többlethozamnak – hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.

Több PMÁP-sorozat esetében nem is kérdés, hogy ez könnyen teljesíthető, a 6,5 százalékos kamatú Fix MÁP várhatóan az idén és jövőre is többet fizethet majd, mint azok a PMÁP-ok, amelyeknél az infláció fölötti kamatprémium kevesebb mint 1 százalékpont. Ha pedig 2026-ban tényleg teljesül a jegybanki 3 százalékos inflációs cél, akkor 3 év alatt még a legmagasabb extrakamattal kecsegtető PMÁP-okat is megveri a Fix MÁP.

A három hónapos diszkontkincstárjegyek (dkj) aukciós hozama alapján a Bónusz Magyar Állampapírok (BMÁP) vonzóbb alternatíva lehet a PMÁP-okkal szemben. Jelenleg a BMÁP-ok 1,25 százalékkal magasabb kamatot kínálnak, mint a három hónapos dkj, amelynek hozama már 6 százalék felett van és folyamatosan növekszik. A legutóbbi aukción 6,16 százalékos átlaghozam alakult ki, míg karácsony előtt, csupán két és fél hónapja, még 5,2 százalékos átlaghozammal értékesített az ÁKK három hónapos dkj-t. Mivel a diszkontkincstárjegyek hozama szorosan összefonódik az alapkamattal, amelynek csökkenésére az elemzők idén már nem számítanak, a PMÁP-ok BMÁP-ra való cseréje is kedvező lehetőséget jelenthet.

Hosszú távon az új MÁP Plusz kedvezőbb kamatot kínál a PMÁP-okhoz képest, azonban érdemes megfontolniuk azoknak, akik a befektetéseiket lejáratig tervezik tartani, hogy intézményi állampapírok is szóba jöhetnek az inflációkövető kötvények helyett. Fontos azonban tudni, hogy ezek árfolyama ingadozhat, ami azt jelenti, hogy akik nem tartják meg az állampapírjaikat a teljes futamidő alatt, azok árfolyamveszteségeknek is ki vannak téve a befektetés során.

Jelenleg az öt év múlva lejáró államkötvények 6,46 százalékos éves hozammal vásárolhatók meg a kincstárnál, tíz évre 6,62, 15 évre pedig akár 6,95 százalékos éves hozam is elérhető. Ezeket az állampapírokat a PMÁP-ok csak akkor verhetik meg, ha egyáltalán nem sikerül megfékezni az inflációt a következő években.

Aki azt fontolgatja, hogy idén a PMÁP-ot más állampapírra váltja át, majd jövőre, a kamatemelkedés esetén visszatérne a pénzével egy inflációt követő kötvényhez, annak érdemes kétszer is átgondolnia az 1%-os visszaváltási díjat. Herman Bernadett hangsúlyozza, hogy ezt a költséget elkerülheti, ha a MÁP Plusz konstrukciót választja, hiszen ennél az állampapírnál a kamatfizetés hetében a költségmentes értékesítés lehetősége adott. A Bank360.hu szakértője emellett javasolja, hogy aki rövid távú befektetést keres, fontolja meg a egy év múlva lejáró kötvények vásárlását, vagy a diszkont kincstárjegyek (dkj) beszerzését. Jelenleg az egy év múlva lejáró kötvények 5,86%-os, míg a diszkont kincstárjegyek 5,75%-os hozamot kínálnak.

Ahhoz, hogy valaki 2026-ban részt vehessen a PMÁP programban, elengedhetetlen, hogy létezzen megfelelő sorozat. Az ÁKK március 31-ig meghosszabbította a jelenleg elérhető 2032/J sorozat jegyzését, azonban még nem világos, hogy áprilistól érkezik-e új inflációkövető kamatozású lakossági állampapír-sorozat. Az sem biztos, hogy milyen kamatprémiummal lehet számolni az új ajánlat esetén.

Akik az állampapírjaikból vagy azok kamataiból származó összegeket más befektetésekbe szeretnének áthelyezni, és biztos, előre tervezhető lehetőségeket keresnek, vagy esetleg még várakoznak, hogy rövidebb időszakra kössék le megtakarításaikat, érdemes szétnézniük a bankok betéti ajánlatai között. A pénzintézetek többsége szinte egyáltalán nem kínál kamatot a náluk lekötés nélkül kezelt vagy lekötött összegekre. Ugyanakkor néhány bank kimagasló, az inflációval versenyképes vagy azt meghaladó kamatokat ajánl, ám ezek után adókötelezettség is terhelheti a befektetőt.

A Cetelem Takarékszámla lekötés nélkül évi 4 százalékos, 12 hónapos lekötésre 5,75, kétévesre évi 5,25 százalékos kamatot ad. A Gránit Bank eBank betétje 3 hónapos lekötésre 6,5 százalékot, a KamatMax betétje pedig 6 hónapra 5,0 százalékot kínál. A jegybanki alapkamattal változó KamatMax Plusz 12 hónapra jelenleg 4,75 százalékot ad. A Gránitnak van egy kombinált ajánlata is: a Hozampáros betétnél 4 hónapra évi 8 százalékos a kamat, amit akkor lehet megkapni, ha a betéttel megegyező összegért befektetési jegyet vásárol az ügyfél.