Ursula von der Leyen radikális lépésekkel készül az Európai Unió 1200 milliárd eurós szent teheneinek levágására.
Megkezdődtek az Európai Unió következő közös költségvetésével kapcsolatos tárgyalások az uniós intézmények keretein belül. Jelenleg még mindenki lehetőséget kap arra, hogy befolyásolja a döntéshozatali folyamatokat. Ne hagyja ki a lehetőséget, regisztráljon következő webinárunkra, ahol első kézből értesülhet a jövőbeni uniós pályázatokkal és forráselosztással kapcsolatos legfontosabb fejleményekről!
Az Európai Unió következő, 2028-tól induló hétéves költségvetése gyökeres átalakítás előtt áll. A jelenlegi keret még nyugodt időkre készült, de a háború, a klímaválság és a technológiai verseny új kihívásokat teremt.
Az Európai Bizottság július 16-án nyilvánosságra hozza javaslatát, amely több mint két évig tartó bonyolult politikai egyeztetések alapját képezi.
Az első és legélesebb vita a költségvetés méretéről szól majd. Az EU-nak évente 30 milliárd eurót kell visszafizetnie a koronavírus utáni helyreállítási alapból, miközben legalább 750 milliárd eurós éves beruházási hiányt és egy új, 800 milliárd eurós védelmi tervet is kezelnie kellene. Franciaország és Spanyolország a költségvetés megduplázását javasolja, de Németország továbbra is elutasít minden bővítést.
A tagállami hozzájárulások alternatívájaként új uniós bevételek bevezetése, mint például a karbonadó, egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Azonban sajnálatos módon 2023 óta nem sikerült politikai konszenzusra jutni ebben a kérdésben.
A kohéziós politika átalakulása szintén égető kérdés, amely napjainkban sokakat foglalkoztat. Brüsszel tervei szerint a jövőbeli kifizetések reformokhoz lennének kötve, így a régiókat részben megkerülnék azzal, hogy közvetlenül a tagállamokkal tárgyalnának. Továbbá, a kohéziós forrásokat új irányokba terelnék, prioritást adva a stratégiai céloknak, mint például a védelmi és technológiai innovációk támogatása, figyelmen kívül hagyva a földrajzi elhelyezkedés és a méretbeli eltérések.
Ez alapjaiban rengetné meg a kohéziós politika eredeti célját: a régiók közötti különbségek csökkentését.
A Közös Agrárpolitika (KAP) ismét a figyelem középpontjába került. Az Európai Bizottság javaslatot tett a jelenlegi két pillér – a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztés – integrálására, ami új kihívások elé állítja a mezőgazdasági szektort.
valamint a teljes támogatási keret 15-20 százalékos csökkentését tervezi.
Franciaország és a mezőgazdasági lobbi határozottan ellene van a javaslatnak, míg a német gazdák, a hazai eredményeik nyomán, most Brüsszel felé fordítják figyelmüket. A Közös Agrárpolitika (KAP) minden egyes pontja vitás lehet, a politikai érzékenység következtében.
Ursula von der Leyen elnök legfrissebb javaslata az Európai Versenyképességi Alap (ECF) létrehozása, ami több száz milliárd eurót egyesítene egy rugalmas finanszírozási keretben. Miközben a Horizon kutatási program formálisan megmaradna önállónak, a javaslat célja, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítson ki, akár a védelmi kutatások terén is. A kutatói közösség azonban aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a politikai prioritások előtérbe kerülése veszélyeztetheti a hosszú távú, szakmai finanszírozást. Emellett az egészségügyi és klímaprogramok is hátrányt szenvedhetnek, ha költségvetésük beolvad az újonnan kialakított alapba.
Az Európai Bizottság alapvetően arra törekszik, hogy csökkentse a költségvetési sorok számát, és ezeket rugalmasabb felhasználási lehetőségekkel lássa el, emellett mérlegelik, hogy a jelenlegi hétéves pénzügyi keretről áttérjenek egy ötéves ciklusra. Ez a lépés a tagállamok számára hatáskörelvonásként jelenhet meg, és az Európai Parlament is küzdeni fog a kiadások feletti ellenőrzésért, ahogy azt már korábban is kifejtettük. Bár a cél egy agilisabb EU-s költségvetés létrehozása, a gyakorlatban a legkisebb ellenállás irányába való elmozdulás könnyen a régi, merev struktúrák visszatéréséhez vezethet.
