Hirtelen és jelentős mértékben megugrottak a gyártói felelősségi díjak, ami miatt számos szakmai szervezet fejezte ki tiltakozását Lantos Csaba irányában.

Nem csak a nyomdaipari, hanem még csaknem húsz másik szakmai szervezet is tiltakozott az Energiaügyi Minisztériumnál a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díjak váratlan emelése miatt.

Közel húsz érdekvédelmi és szakmai szervezet fordult Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj, vagyis az EPR-díj csökkentését kérjék - értesült a Népszava. E díjat általában a hazai gyártók, valamint azok a vállalatok viselik, amelyek bizonyos termékeket elsőként forgalmaznak Magyarországon. A díjfizetés kötelezettsége a csomagolóanyagokra is kiterjed, amennyiben a vállalatok működési területe ezt indokolja. Múlt héten a Nyomda- és Papíripari Szövetség már egy nyílt levélben fejezte ki tiltakozását az október elején váratlanul megemelt EPR-díjak ellen. Információink szerint a mostani, több szervezet által aláírt levél ekkor készült, de úgy tűnik, hogy az Energiaügyi Minisztérium csupán a nyomdaipar észrevételeire reagált. Lantos Csaba miniszter ugyanis nemrégiben visszaállította a reklámhordozó papírok EPR-díját az október előtti szintre, kizárólag a nyomdaipar esetében.

A másik levél aláírói, akik közel húsz szakmai szervezetet képviselnek, továbbra is azt sürgetik az energiaügyi minisztertől, hogy a következő évben ne emeljék meg az EPR-díjat – ahogyan azt október elején már megkezdték –, hanem inkább csökkentsék azt, továbbá a betétdíjas visszaváltási rendszerhez (DRS) kapcsolódó díjakat is. E lépéseket a hazai vállalkozások versenyképességének megőrzése és az inflációval szembeni hatékony fellépés érdekében tartják elengedhetetlennek.

Cirka két éve, a Mol által elnyert hulladékkoncessziós rendszerrel együtt indult el az EPR-rendszer. Ezt a díjat a Mol koncessziós leányvállalatának, a Mohunak fizetik az érintettek. Az általunk megismert levelet többek között a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, a Magyar Márkaszövetség, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), a Nyomda- és Papíripari Szövetség, valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács is aláírta. Az OKSZ részéről Kozák Tamás főtitkár megerősítette, hogy a levelet már egy ideje továbbították az energiaügyi miniszternek.

Akár 80%-kal is megemelkedhetnek a nyomdai papírok árai.

A levélírók aggodalma nemcsak a jövő évi várható díjemelésekkel kapcsolatos, hanem a nemrégiben, szinte villámgyorsan végrehajtott folyamat is kétségeket ébresztett bennük. Véleményük szerint problémát jelent, hogy a szeptember közepén életbe lépett kormányrendelet, amely az azonnali díjemelést lehetővé tette, már a következő héten új EPR-díjtáblázatot eredményezett, amely október elejétől hatályos. A dokumentumban a levélírók azt kifogásolják, hogy az év közben bármikor módosíthatók ezek a tételek, ráadásul anélkül, hogy 30 napos átmeneti időt biztosítanának az új díjak bevezetéséhez. A levél hangsúlyozza, hogy a vállalatokat érintő, gyártókra és forgalmazókra vonatkozó költségek nemcsak a gazdaságra, hanem a magyar háztartásokra is jelentős hatással bírnak.

A papíripart új kihívások elé állítják, miközben a Mol hulladékkezelési szegmense 250 milliárdos bevételt céloz meg a jövőben.

Október 1-jétől drámai mértékű díjemelés lépett életbe bizonyos termékkategóriákban, amelyeket az érintettek kénytelenek voltak tudomásul venni. Például a "bútorok, fából" kategóriában a díjak 300 százalékkal nőttek, míg a "sütőolajok és zsiradékok" esetében ez a szám 172 százalékot ért el, és a "textilcsomagolás" területén is figyelemre méltó, 221 százalékos emelkedés történt. Az EY, a világ egyik legnagyobb könyvvizsgáló és tanácsadó cége, szakmai anyagában szintén kiemelte, hogy a növekedés mértéke nem elhanyagolható a sütőolajok, zsírok, üveg- és textilcsomagolások, valamint a kapcsolódó csomagolások és textiltermékek esetében. Megjegyezték, hogy az EPR-díjak emelkedése az üzleti szférában is érezhető hatással bír. Azok a vállalkozások, amelyek figyelembe veszik ezeket a tételeket az árképzés során, sürgősen át kell gondolják árazási stratégiájukat. Továbbá, felmerül a már megkötött szerződések újratárgyalásának szükségessége is, hiszen október elsejétől a gyártók is magasabb költségekkel szembesülnek a forgalomba hozott körforgásos termékek után. A szakértők szerint ez a fogyasztók számára újabb áremelkedéseket jelenthet.

A levél aláírói arra hívják fel a figyelmet, hogy a jogszerűen regisztráló és adózó vállalkozások terheinek további növelése helyett érdemes lenne olyan megoldásokra fókuszálni, amelyek ösztönzik a szabálykövetést, és hatékony ellenőrzési mechanizmusokat vezetnek be. Ezek segíthetnek abban, hogy a jelenleg potyautasként működő szereplők is arányosan hozzájáruljanak az EPR-rendszer finanszírozásához. Véleményük szerint a statisztikák azt mutatják, hogy sok gyártó nem regisztrál, vagy nem a valós mennyiségeket jelenti be, ezáltal kikerül a díjfizetési kötelezettsége alól.

A Mohu működése több tízmilliárd forintos veszteséget szenvedett el.

Növekvő hulladékgazdálkodás költség a magyarázat

A minisztériumtól nem kaptunk tájékoztatást arról, hogy folynak-e tárgyalások a levelet aláíró felekkel, csupán az októberi díjnövelés kapcsán adott válaszokat. Az illetékesek hangsúlyozták, hogy a költségek eddig a bevezetéskor, 2023-ban meghatározott szinten maradtak, miközben a koncessziós társaság hulladékgazdálkodással kapcsolatos "indokolt költségei" jelentős mértékben emelkedtek. Ennek következtében néhány hulladék típusnál most díjkorrekciókat hajtottak végre, figyelembe véve a gyűjtési, szállítási, válogatási és kezelési költségeket. A tárca szerint ez a lépés elősegíti, hogy a környezetszennyezést okozó gyártók csökkentsék hulladékkibocsátásukat, ezáltal kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak maguk után. A hulladék újrafeldolgozása révén pedig a gazdaság számára újabb értékes alapanyagok állhatnak rendelkezésre – áll a közleményben.