Évi 300 milliárd eurós tőkeáramlás: Brüsszel radikális intézkedéseket tervez a piacok átalakítására.
Szintlépés és nemzetközi növekedés a Glosternél - Friss perspektívák, új lehetőségek. Regisztráljon következő, ingyenes befektetői klubunkra, amelynek témája a Gloster növekedési sztorija lesz!
Európa gazdasági döntéshozói előtt álló egyik legégetőbb feladat a tőkemobilizáció előmozdítása. Bár az EU gazdasága kiemelkedően magas megtakarítási rátákkal büszkélkedhet, ezeknek csupán egy kis része jut el produktív befektetésekhez. Az Európai Bizottság új kezdeményezése, amely "befektetési és megtakarítási unió" néven ismert, arra hivatott, hogy feloldja a már két évtizede fennálló tőkepiaci unióval kapcsolatos impasse-t. A célja, hogy a háztartások megtakarításait a reálgazdaságba irányítsa, különösen a kockázati tőke és az innovatív vállalkozások támogatására összpontosítva – írja a Financial Times.
A leglényegesebb dolog, hogy kedden az Ecofin-ülés keretében az uniós pénzügyminiszterek egy új ütemtervet és javaslatot fognak kidolgozni a tőkepiaci integráció elmélyítésének érdekében.
A megoldásra váró kihívás már jó ideje a figyelem középpontjában áll:
az európai cégek háromszor kevesebb forrást vonnak be tőkepiacokról, mint amerikai versenytársaik, és túlságosan banki hitelekre támaszkodnak.
A tőkepiacok töredezettsége - eltérő nemzeti szabályozás, felügyelet és adózás - miatt a tagállamok közötti befektetések aránya is alacsony maradt. A brexit csak tovább nehezítette a helyzetet, hiszen az EU elvesztette legfejlettebb pénzügyi központját, Londont.
A biztosítók, bankok és tőkepiaci szereplők véleménye szerint a strukturális átalakulás szükségszerű lépés.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, arra számít, hogy évente körülbelül 300 milliárd euró tőkét hagy el az EU területét, és áramlik az Egyesült Államok felé. Ezzel szemben Mario Draghi, a bank korábbi vezetője, egy jelentős, 800 milliárd eurós éves beruházási szükségletet jelzett, amelynek nagy része nem rendelkezik közpénzes háttérrel.
Az Európai Bizottság ezért arra ösztönöz, hogy a különböző jogi és pénzügyi keretrendszereket integráljuk, kiemelt figyelmet fordítva a fizetésképtelenségi szabályozásra és az értékpapírpiacra vonatkozó elvekre.
Az egyik legnagyobb kihívás a nemzeti fizetésképtelenségi szabályok eltérése. Például, míg Görögországban csupán 5 cent térül meg minden befektetett euróból, addig Luxemburg esetében ez az összeg már 75 cent. Brüsszel célja nem a teljes harmonizáció megvalósítása, hanem egy alapvető egységesítési szint kialakítása, amely elősegíti a kockázatok kiszámíthatóságát a befektetők számára, és ezáltal fokozza a tőkepiaci aktivitást.
A tőkepiaci mélyítés céljai között kiemelkedő szerepet játszik az értékpapírosítás újbóli népszerűsítése. 2022-ben az EU GDP-arányos kibocsátása csupán 0,3 százalékot tett ki, míg az Egyesült Államokban ez az arány elérte a 4 százalékot. A piaci szereplők véleménye szerint a jelenlegi szabályozási keretek túlságosan összetettek és óvatosak, ami gátolja a fejlődést.
Draghi felvetette, hogy az egyszerű, átlátható és sztenderdizált értékpapírosított eszközök esetében érdemes lenne mérsékelni a tőkekövetelményeket.
A felügyeleti struktúra reformja is napirenden van. A jelenlegi modellben minden tagállam saját nemzeti hatósága révén végzi az értékpapírpiaci ellenőrzést. Egyre többen támogatják, hogy az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) kapjon közvetlen felügyeleti jogköröket a határokon átnyúló tevékenységet folytató nagy szereplők felett.
Ez az átalakítás elsősorban Franciaország részéről kap politikai támogatást, míg más országok - például Írország vagy Luxemburg - ellenérdekeltek, mivel jelentős hazai eszközkezelő szektoruk van.
A lakossági részvétel fokozása a tőkepiacokon rendkívül fontos téma. Svédország esete kiemelkedő példa erre, ahol a háztartások a nyugdíjrendszer részeként működő tőkealapok és kedvezményes adózású befektetési számlák révén aktívan részesednek a részvénypiacból. Ez a megközelítés inspiráló lehetőségeket kínál más országok számára is. Ezzel szemben azonban...
Az Európai Unió átlagos lakossági pénzügyi eszközeinek körülbelül egyharmadát készpénz formájában és betétekben helyezik el az emberek, míg az Egyesült Államokban a háztartások közel 50%-a inkább részvényekbe és befektetési alapokba fektet.
Az Európai Bizottság célja, hogy a pénzügyi tudatosságot fokozza, közös EU-s befektetői címkéket vezessen be, és csökkentse az adminisztratív terheket, ezzel ösztönözve a háztartásokat a pénzügyi piacra lépésre. Továbbá, néhány nagyváros "koalíciókba" tömörülve szeretné elmélyíteni az integrációt, például közös európai megtakarítási termékek bevezetésével, bízva abban, hogy a sikeres példák más országokat is inspirálnak majd.
A jelenlegi tőkepiac felépítése nem kedvez az európai innovációs ökoszisztémának. A startupok továbbra is alulértékeltek, tőkéhez való hozzáférésük nehézkes, ezért sokan az amerikai tőzsdére történő listázást választják, ahogy azt a Spotify is tette. A strukturális reformok hiánya nem csupán az EU lehetőségeit korlátozza, hanem hosszú távon versenyképességi hátrányt is okoz számára.
