Von der Leyen kiállt a Washingtonnal kötött vámtarifa-megállapodás mellett, hangsúlyozva annak jelentőségét.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, védelmébe vette a Donald Trump amerikai elnökkel a múlt hónapban megkötött vámtarifa-megállapodást, amelyről a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap online kiadásában írt. Kiemelte, hogy a megállapodás "tudatos választás", amely a stabilitást és előreláthatóságot szolgálja, elkerülve ezzel a konfrontációk eszkalálódását. "Képzeljük el, hogy a demokratikus világ két legnagyobb gazdasága között kereskedelmi háború robban ki. Ezt csak Moszkvában és Pekingben üdvözölnék" - fogalmazott. Von der Leyen a 15%-os amerikai vámtarifa-plafonra utalva hangsúlyozta, hogy a megállapodás "ha nem is tökéletes, de kedvező" eredmény. Figyelmeztetett, hogy a viszontvámok bevezetése költséges kereskedelmi háborút indíthatna, ami káros hatással lenne az európai munkaerőre, fogyasztókra és iparra. Az EU exkluzív garanciákat kapott arra, hogy bizonyos termékek, mint például gyógyszerek és félvezetők vámjai nem léphetik túl a 15%-ot, míg más stratégiai ágazatok, mint a repülőgépalkatrészek és generikus gyógyszerek, teljes vámmentességet élveznek. Az elnök hangsúlyozta, hogy az egyezség nem befolyásolja az uniós szabályozásokat, és Európa továbbra is saját döntéseket hoz az élelmiszerbiztonság, online védelem és közegészség terén. A megállapodás lezárja a transzatlanti kapcsolatok egy fejezetét, ugyanakkor új együttműködési lehetőségeket teremt. Von der Leyen arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa nem támaszkodhat kizárólag az Egyesült Államokra kereskedelmi kapcsolataiban. Az utóbbi időszakban új megállapodások születtek Mexikóval, a Mercosur-országcsoporttal, valamint erősödtek a kapcsolatok Svájccal és az Egyesült Királysággal. Ezen kívül a tárgyalások Indonéziával lezárultak, és céljuk, hogy még az idén megállapodjanak Indiával. Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke szavait idézve leszögezte, hogy a belső piacon lévő akadályok és a szabályozási különbségek nagyobb hátrányt jelentenek a gazdasági növekedés számára, mint bármely harmadik ország vámjai. Jelenleg az uniós tagállamok közötti kereskedelem volumene alig haladja meg az amerikai államok közötti forgalom felét. Von der Leyen véleménye szerint a belső piac fejlesztése az EU legfontosabb feladata, mivel ez adja meg a kontinens gazdasági potenciáljának maximális kihasználásához szükséges alapot. Az egyezséget bírálta Lars Klingbeil német pénzügyminiszter is, aki a Funke Media Groupnak nyilatkozva kifejtette, hogy nem ünnepli a megállapodást, mert azzal csupán valami rosszabbat sikerült elkerülni. "Fel kell tennünk a kérdést: hogyan juthatott az Európai Unió, a 27 tagállamával és 450 millió lakosával, ilyen gyenge helyzetbe?" - tette hozzá. Klingbeil reményét fejezte ki, hogy az EU megerősödik, és visszanyeri a tárgyalóasztalnál elfoglalt pozícióját. A két térség közötti kereskedelem napi több mint 4,6 milliárd eurót tesz ki, az éves kereskedelmi volumen pedig 1,68 ezer milliárd euróra rúg. A megállapodás rögzíti, hogy a legtöbb európai termék, beleértve a járműveket és gyógyszereket, legfeljebb 15%-os "all-inclusive" vámtarifa alá eshet, amely kizárólag az EU-ra vonatkozik, más országok esetében a vámtételek az eddigi szabályok szerint alakulnak.