Az Európai Unió területén egyre erősödik az ellenállás a migrációs paktummal kapcsolatban. A tagállamokban és a közvéleményben megjelenő kritikák és eltérő vélemények jelzik, hogy sokan aggódnak a javasolt intézkedések következményei miatt. Az emberek fél
A Migrációkutató Intézet legfrissebb elemzése alapján a tagállamok között továbbra sincs egyetértés az új migrációs paktum ügyében. Bár egyes országok késznek mutatkoznak arra, hogy pénzügyi támogatást nyújtsanak a két legérintettebb államnak, Olaszországnak és Görögországnak, sokan kétségeiket fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy ezek a tagállamok valóban képesek lesznek-e hatékonyan kezelni a menedékkérelmeket, valamint visszatoloncolni a kiutasított migránsokat. Az InfoRádió Dócza Edith Krisztinát, a Migrációkutató Intézet vezető elemzőjét kérdezte a helyzet alakulásáról.
A migrációs paktum körüli uniós tárgyalások következő fontos állomása az október 23-án megrendezésre kerülő csúcstalálkozó Brüsszelben. Ezt megelőzően, október 14-én, az uniós tagállamok menekültügyi és belügyminiszterei Luxemburgban gyűltek össze, ahol szintén a migrációs paktum kérdéseit vitatták meg.
"Az eredeti tervek alapján az egyeztetések főként a visszatérési központok és a kitoloncolások kérdéseire összpontosítottak volna, de végül a migránskvóta került a fókuszba. Ennek oka, hogy a paktum jelentős része azokra az országokra helyezi a nyomást, amelyek menedékkérőkkel küzdenek: ezeket az államokat a menedékkérők átvételével, vagy pénzügyi és humán erőforrásokkal kell támogatniuk a többi tagországnak" - nyilatkozta az InfoRádió kérdésére a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.
Dócza Edith Krisztina kifejtette, hogy a gyakorlatban ez úgy valósulna meg, hogy a frontországok, legfőképpen Olaszország és Görögország, egy meghatározott számú bevándorlót átadnának a többi tagállamnak. Amennyiben ez a folyamat elutasításra kerül, úgy a frontországok támogatása érdekében anyagi vagy humán erőforrásokkal kellene hozzájárulni.
A kritikus hangok száma folyamatosan nő, és a tagállamok körében egyre inkább érezhető az ellenállás. A Luxemburgban zajló egyeztetések során Belgium, Hollandia, Svédország és Finnország egyértelműen jelezték, hogy nem kívánnak több bevándorlót befogadni. A visegrádi országok között is egyre inkább felerősödnek azok a vélemények, amelyek a migrációs paktum ellen érvelnek.
Több tagállam aggodalommal figyeli, hogy Róma és Athén a jövőben is elutasíthatja a menedékkérelmeket, miközben a migránsokat továbbra is átengedhetik. "A belga miniszter hangsúlyozta, hogy Belgium különösen súlyosan érintett a másodlagos migráció jelenségében, ami azt jelenti, hogy túl sok migráns érkezett más uniós országokból" – emelte ki az elemző.
Dócza Edith Krisztina hangsúlyozta, hogy a problémának egy jelentős nemzetbiztonsági dimenziója is van, amelyre az európai kormányokat a németországi események figyelmeztették: ha ellenőrizetlenül fogadnak be nagy számban harmadik országbeli migránsokat, ennek rendkívül súlyos következményei lehetnek. Németországban például sajnálatosan gyakoriak a késes támadások, és előfordulnak olyan esetek is, amikor járművel hajtanak tömegbe.
A karácsonyi ünnepek közeledtével Németországban újra felerősödnek a biztonsági intézkedések, ahogy az ilyenkor megszokott. Érdemes megemlíteni Svédországot és Franciaországot is, ahol a nagyvárosok környékén számos no-go zóna formálódott. Az elemző szavai szerint ez egy figyelmeztető jel, amelyre érdemes odafigyelni.
