A hazai áfarés enyhe növekedése újra rávilágít a digitalizációs folyamatok során a gazdaság fehérítésének fontosságára.

A magyar áfarés (azaz a potenciálisan beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbség) 2022-re 3% alá csökkent, azonban 2023-ban, illetve 2024-ben a ráta némileg emelkedett, de még mindig az EU- és a régiós átlag alatt áll. A ráta emelkedése azt mutatja, hogy a digitalizációs úton történő gazdaságfehérítési intézkedésekkel nem szabad leállnia a kormányzatnak - hangsúlyozta Gerlaki Bence, az NGM adóügyekért felelős államtitkára a Nemzeti Adókonzultáció konferencián. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által megrendezett idei szakmai fórum témájául az AI alapú megoldások, eszközök adózásban történő használata szolgált.

A konferencia nyitóelőadását Gerlaki Bence, az NGM adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára tartotta, aki a kormányzat által az adózás terén az elmúlt években megvalósított digitalizációs fejlesztéseket mutatta be. Kiemelte: a 2010-es évektől kezdve "versenyképességi fordulat" zajlott le az adózásban, példaként említette, hogy az adónemek száma 64-ről 54-re csökkent. Egyben hozzátette: ebben az időszakban a GDP-arányos adóelvonási szint Írország után Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az EU-n belül.

A magyar adórendszert segítő három pillérként nevezte meg

A gazdaság fehérítése érdekében a digitalizációs intézkedések kulcsszerepet játszanak – emelte ki. Rávilágított, hogy az online pénztárgépek 2014-es bevezetése, az EKÁER-rendszer 2015-ös indulása, valamint az online számla adatszolgáltatás 2018-as bevezetése mind hozzájárultak a folyamat sikeréhez. Továbbá megemlítette az eNyugta és az eÁFA rendszerek 2024-2025-re tervezett elindítását, amelyek jelenleg önkéntes alapon érhetők el a vállalkozások számára.

Ezek a lépések összességében nagy mértékben hozzájárultak az adóelkerülés mérsékléséhez, továbbá a szürke- és feketegazdaság részesedésének csökkentéséhez is.

- emelte ki.

2014-ben a magyar áfarés (azaz a potenciálisan beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbség) 22% körül alakult, ez a ráta 2022-re 3% alá csökkent, amit az EU-n belüli egyik legjobb eredménynek nevezett.

Kifejtette: ez a mutató 2023-ban és 2024-ben némileg növekedett, de még mindig elmarad az EU-s és a régiós átlagértékektől. Hangsúlyozta, hogy a ráta emelkedése azt jelzi, hogy a digitalizációs irányvonal mentén végrehajtott gazdaságfehérítési intézkedések terén a kormányzatnak folytatnia kell a munkát, nem szabad megállnia.

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében az államtitkár hangsúlyozta, hogy az szja-bevallási tervezet már automatikusan elkészül, és mobiltelefonról is könnyedén elérhető. "Ma már természetes, hogy a NAV több mint ötmillió adózó számára előkészíti az szja-bevallást. Korábban a munkáltatók is segíthettek a bevallások elkészítésében, ezzel a lehetőséggel körülbelül egymillióan éltek, míg 3,5 millió ember gyakorlatilag saját magának állította össze a bevallását. Az önállóan bevalló adózók száma mára drasztikusan csökkent, és körülbelül egymillióra csökkent" - tette hozzá az államtitkár.

A vállalkozásokat támogató adminisztrációcsökkentés terén kiemelte: a 2025-ben induló eÁFA egy új szintet jelent a valósidejű automatikus bevallási lehetőséggel. Már a 2024-es tesztidőszakban is havonta tízezres nagyságrendben csatlakoztak az új felhasználók a rendszerhez, és októberre a NAV több mint 3200 automatikus bevallástervezetet készített el.

Az adózókkal szembeni partneri szemlélet kapcsán kihangsúlyozta: a NAV ma már nem büntető hatóságként lép fel első körben, kisebb hibák és nem szándékos mulasztások esetén szankció helyett figyelmeztet, lehetőséget biztosít az önreflexióra. Adategyeztetési eljárások során 2025-ben több tízezer ügyben sikerült közös megoldást találni.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az automatizált bevallási rendszerek bevezetése jelentős mértékben hozzájárult a gazdaság fehéredéséhez, ami lehetőséget teremtett az adóterhek csökkentésére. Az adóék, vagyis a teljes munkaerőköltségnek – amely magában foglalja a nettó bért, valamint a munkavállalói és munkáltatói terheket – az állam által elvont részét illetően kiemelte, hogy az átlagbért keresők adóéke jelenleg az EU-s átlaggal összhangban áll. Külön figyelmet fordított a 25 év alatti fiatalokra, akik esetében ez a mutató Ciprus után a második legalacsonyabb az Európai Unióban. Az államtitkár további eredményeket is megosztott, amelyek alátámasztják a kormány törekvéseit az adópolitikában. Kiemelte, hogy ezek a változások nem csupán a gazdasági stabilitást erősítik, hanem a fiatalok munkaerőpiaci helyzetét is kedvezően befolyásolják.

A családi adókedvezmény megduplázásával a hagyományos családmodell – amelyben két kereső és két gyermek szerepel – esetén jövőre az adóterhek mértéke 30% alá csökken.

A NAV által használt AI-alkalmazásokkal kapcsolatban elmondta: ma már gyakorlatilag a NAV mindennapi munkájának része ezen megoldások használata, például a helyszíni ellenőrzések digitalizációját szolgáló HEDI-projekt révén, vagy a valós időben zajló tranzakcióelemzéseknél, illetve a csalásfelderítő algoritmusoknál.